A javaslat leghangsúlyosabb eleme, hogy bevezetné az úgynevezett ifjúsági garanciát, amelynek értelmében minden 25 év alatti fiatal az iskola befejezését vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül megfelelő állásajánlatot kellene hogy kapjon, vagy folytathatná a tanulást, vagy gyakornokként helyezkedhetne el.A bizottság ezen túlmenően sürgeti, hogy a tagállamok a lehető legjobban használják ki az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében az Európai Szociális Alap forrásait.

A brüsszeli testület a cél érdekében uniós forrásokat bocsát majd a tagállamok rendelkezésére, segíti a tapasztalatcserét a bevált gyakorlatok elterjedése értelmében, valamint az ifjúsági garancia megvalósulását az úgynevezett európai szemeszter keretein belül figyelemmel is fogja kísérni.A bizottság ismerteti, hogy minden ötödik fiatal, nagyjából 5,5 millió ember hiába próbál munkát találni, azoknak a száma pedig, akik nem vesznek részt valamilyen képzésben vagy oktatásban és munkahelyük sincs, 7,5 millióra tehető. Mindez évente 150 milliárd euró kárt okoz a tagállamoknak, ami az EU bruttó hazai termékének 1,2 százaléka, de a bizottság külön kiemeli, hogy néhány országnak, a többi között Magyarországnak is GDP-je több mint két százalékába kerül évente, ha a fiatalok ilyen arányban esnek ki a munkaerőpiacról.

A bizottság arra is rámutat, hogy az unión belül is rendkívül különböző a helyzet az egyes tagállamokban. Hollandiában, Ausztriában és Németországban 8-10 százalék körüli a munkanélküliség a fiatalok körében, míg Görögországban 57 százalék ugyanez az arány, Spanyolországban pedig a fiatalok 54 százalékának nincs állása.A magyarországi helyzetet ismertetve a bizottság megállapítja, hogy 2012 augusztusában a 25 év alatti fiatalok 29 százaléka volt munkanélküli. 2011-es adatok alapján pedig ismerteti, hogy a legutolsó lezárt évben a 15 és 25 év közöttiek 13,3 százaléka sem állásban nem volt, sem képzésben, oktatásban nem vett részt. A jelentés pozitív lépésként értékeli, hogy Magyarország lakhatási támogatással óhajtja támogatni a munkavállalók mobilitását, valamint több ezer kis- és közepes vállalkozás ajánl gyakornoki posztot fiataloknak, hogy tapasztalatot szerezhessenek.

A dokumentum megemlíti, hogy Magyarországon a START program 25 ezer fiatal elhelyezkedését segítette elő, valamint, hogy Budapest 2012 utolsó negyedévétől támogatást nyújt a fiataloknak, hogy önálló vállalkozásba kezdjenek. A brüsszeli testület arra is rámutat, hogy az olyan intézkedések, mint a szakképzés területén végbemenő változások, és a tankötelezettségi korhatár leszállítása, lehetővé teszik, hogy a fiatalok már 17 évesen elhelyezkedjenek, és rugalmasabbá teszik a munkaerőpiacot.