5. Japán

Ugyan a távoli kilátások rosszak, figyelemreméltó teljesítmény, hogy a szigetország nem hullott darabjaira a 2011-es földrengést, cunamit, valamint nukleáris katasztrófát követően. Az év első felében még 5,7 százalékos növekedést produkált az ország, amelyet egyértelműen az újjáépítés fűtött. A távolabbi kilátások viszont lesújtóak: az S&P jelentése szerint Japán középtávú növekedési kilátásai nem javultak, hosszú távon pedig az ország fogyatkozó és öregedő népessége tovább ronthatja a gazdaság teljesítményét. A gazdasági növekedés lelassulása csak akkor kerülhető el, ha a kormány képes lesz letörni a deflációt a lakossági fogyasztás serkentésével, illetve ha a születésszám esetleges növekedése vagy a bevándorlás felgyorsítása jelentősen javít a demográfiai trendeken. A jelentést alátámasztják a legfrissebb adatok is: a Japán gazdaság már recesszióban van.
Japán egy évvel a katasztrófa után

4. Szlovákia

Lassul a szlovák gazdaság, de a régiós versenytársakhoz képest még mindig szárnyal - így összegezhető Közép-Európa aktuális bezzegországának idei teljesítménye. Szlovákia ugyanis tavaly 3,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbi 4,2 százalék után, idén pedig „csak" 2,6 százalékos lesz a GDP-növekedés. Az Európai Bizottság várakozása szerint ezzel a teljesítménnyel Szlovákia lesz idén a leggyorsabban bővülő gazdaság az euróövezetben, amelynek egésze ráadásul 0,4 százalékkal csökken. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy csalóka lehet az északi szomszéd teljesítménye: mindössze annyi történt, hogy felpörgött a Volkswagen és a KIA autógyárak teljesítménye, s miután a szlovák gazdaság meglehetősen kicsi, a két gyár eredménye statisztikailag is kimutatható. Az egészen biztos, hogy Szlovákiában sincs kolbászból a kerítés, a munkanélküliség például az idén 14 százalékos, jövőre 14,5 százalékon tetőzik, majd 2014-ben 14,1 százalékra mérséklődik.

Új modell gyártásába kezdett a Kia Motors Zsolnán

3. Észtország

Észtország gazdasága korábban súlyos visszaesést szenvedett el azt követően, hogy a kormány jelentős strukturális reformokat és költségvetési megszorításokat hajtott végre. Az intézkedésekre azért volt szükség, mert a pénzpiaci válság kirobbanásával párhuzamosan a balti államokban kipukkadt egy ingatlanpiaci buborék. Az észt kormány akkor a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás keretében 10 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket, növelte a nyugdíjkorhatárt és visszafogta a szociális kiadásokat. A korrekciós időszak mélypontján, 2009-ben 14 százalékkal esett vissza éves szinten az észt GDP. Azóta folyamatosan erősödött a balti állam gazdasága, és 2011-ben már 8,3 százalékkal nőtt az észt GDP. Idén azonban lassult a gazdasági növekedés, a harmadik negyedévben 3,4 százalék, a második negyedévben 2,2 százalék volt a bővülés üteme éves összevetésben.

2. Líbia

A történelem második legnagyobb éven belüli gazdasági növekedését érte el Líbia, amely a forradalom után szinte azonnal helyre tudta állítani olajtermelését. Az IMF előrejelzése szerint emiatt idén 122 százalékos lehet a GDP-növekedés, amely idén a legmagasabb a világ országai között. Az afrikai országhoz köthető ugyanakkor a történelem legnagyobb visszaesése is, tavaly ugyanis 60 százalékkal csökkent a termelés. A világon a legnagyobb GDP-növekedést Egyenlítői Guinea produkálta, amely 1996-ig igen nagy szegénységben élt. Akkor azonban rátaláltak egy óriási olajmezőre, amelynek köszönhetően a GDP 150 százalékkal nőtt.

A választói névjegyzéket böngészi két muzulmán nő a líbiai parlamenti választásokon Bengáziban. Moammer el-Kadhafi 42 évig tartó önkényuralmi rendszerének 2011-es bukása után idén először választják meg Líbiában a törvényhozás 200 tagját.

1. BRICS-országok

A legdinamikusabban fejlődő BRICS-országok (angol nevek alapján Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) közül idén három is 3 százalék feletti bővülést tudott produkálni, miután India 6,9 százalékkal, Kína 7,7 százalékkal, míg Oroszország 3,6 százalékkal növelte a GDP-t. Dél-Afrikában 1,3 százalékkal, Brazíliában pedig csak 0,6 százalékkal nőtt az össztermék, ám az előrejelzések továbbra is kedvezőek. Brazília GDP-je például már 2011-ben meghaladta Nagy-Britanniáét, 2020-ra pedig az orosz, az indiai és a brazil gazdaság megelőzi a németet. Háttérbe szorulnak tehát az európai államok, miután az évszázad közepére az első hat legfejlettebb ország közül négy a BRICS-országok közül kerül ki. Persze a gazdasági válság ezeket az országokat is megérintette, ám a kedvezőtlen környezet többnyire csak a fejlődés lassulásából látszik. Az öt állam látva saját gazdasági erejét, teljesen új ötlettel állt elő, miszerint saját fejlesztési bankot és támogatási alapot hoznának létre. Az intézmény létrehozásáról idén márciusban tárgyalt a BRICS, az Újdelhiben megrendezett harmadik ülésén, a tényleges megalapításra pedig a tervek szerint az ötödik találkozón, 2013 márciusában kerül sor.


Az AIESEC nemzetközi non-profit szervezet tagjai papírlámpásokat eresztenek el az ég felé a divali fényünnep alkalmából Kolkatában.

A bank mintegy 240 milliárd dolláros indulótőkével rendelkezne, a magasabb kamat fejében pedig semmilyen elvárást nem támaszt az igénylőkkel szemben, ezzel komoly kihívás elé állítja a többi szervezetet, amelyek politikai kritériumokhoz kötik a fejlesztendő országok számára folyósított alacsony kamatú hiteleket. A BRICS legfőbb problémáját a működés során használatos valuta kiválasztása jelenti. Kína már jó ideje a jüant igyekszik előtérbe tolni, ezzel igyekezvén növelni saját valutájának nemzetközi erejét a BRICS-en keresztül. A többi tagállam a kínai nyomás ellenében a dollár, vagy az IMF által használt SDR mellett foglal állást.