Mobilbázis-állomások egy fôvárosi háztetôn. Nem vette az adást az állam

Ausztriában hamarosan befejeződik a harmadik és negyedik számú mobilszolgáltató egyesülése, vagyis a piaci szereplők száma négyről háromra csökken. A válság a sógoroknál is felerősítette azt az Európa-szerte egyre jellemzőbb trendet, amely szerint még a legfejlettebb országokban sem képes négy külön hálózat működni. A gazdasági matematika sehol sem jön ki, a költségeket a megcsappanó fogyasztói kereslet nem fedezi, a hálózatok konszolidációja eltérő formában, de lényegében mindenhol zajlik.



Kivéve persze Magyarországot, amely ebben a tekintetben sem hajlandó beadni a derekát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a múlt pénteken egyértelműen jelezte, hogy értékelése szerint a versenyt a jövőben egy negyedik, saját hálózatot építő mobilcég piacra lépése segíthetné. Emlékezetes, hogy az idén az NMHH kiírt egy frekvenciatendert, amelyet megnyert a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank által alkotott állami konzorcium. Az eljárásba több szépséghiba csúszott, egyebek között például az a nem elhanyagolható körülmény, hogy a kiírás pillanatában állami résztvevő még nem is szállhatott volna csatába a jogosultságért. Az egyébként is furcsa fordulatokkal megtűzdelt tender feltételei menet közben módosultak, a három jelenlegi mobilcég pedig ezt a jogi ziccert kihasználva pert tudott nyerni az eljárással szemben.

Így annak eredménye megsemmisült. Az állam az elmúlt hónapokban arculatvesztés nélkül, emelt fővel vonulhatott volna vissza a saját mobilcég indításának tervétől. A most megjelent NMHH-állásfoglalás viszont azt jelzi, hogy nem erre a döntésre jutottak. A hibát ténylegesen formainak és nem tartalminak tekinti az állami oldal. Nem lehet nem észrevenni, hogy a hatóság öt nappal az előtt hozta nyilvánosságra az elképzeléseit, hogy a témában közmeghallgatást tart. Az üzenet a piaci szereplők felé így világos: eljöhetnek a közmeghallgatásra, érvelhetnek a mellett, hogy nincs üzleti értelme Magyarországon egy negyedik hálózatot (becslések szerint több mint 100 milliárd forintért) felépíteni, az állam ennek ellenére eltökélt.



Ezek után nem lenne meglepetés, ha 2013-ban ugyanaz történne, mint az idén. Megjelenne egy – formailag most már biztosan támadhatatlan – tenderkiírás, a frekvenciáért sikerrel küzdene meg éles versenyben az állami konzorcium, és a tervekhez képest egyéves késéssel, de mégiscsak lehetne állami mobiltávközlési társasága az országnak. Vagyis keleten a helyzet változatlan.