Kiscsibék. A tojás és a baromfihús is a napos oldalra kerülhet

Túljutott a közigazgatási egyeztetésen is az élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentéséről szóló november 27-i előterjesztés – értesült lapunk. A kabinet ugyan még nem tárgyalta a Nemzetgazdasági, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium közös tervezetét, de ha tartani akarja a dokumentumon feltüntetett januári határidőt, akkor még az idén dönteni kell az ügyben.

Az indoklás szerint az infláció növekedését mérséklő, a szociális feszültségeket enyhítő, az áfacsalásokat és a számla nélküli értékesítést visszaszorító előterjesztés készítői két változatot is javasolnak az élelmiszerek áfájának csökkentésére. Az egyikben – három terméktanács korábbi kezdeményezése alapján – hat meghatározó élelmiszer adóját (a sertés-, a baromfihúsét, a tojásét 27-ről, a tejét, a félkemény sajtét, a tehéntúróét 18-ról) 5 százalékra csökkentenék. A másik lehetőség szerint egy feldolgozói civilszervezet ötletei nyomán 17 termékkör áfáját, amelyből kimaradt a tojás, de szerepel például a kávé, a pék- és az édesipari lisztes áru, a zöldség és a gyümölcs is, 10 százalékra mérsékelnék már jövőre.

A hat alapélelmiszer áfájának 5 százalékra csökkentése a termékkör jövőre 674,6 milliárd forintra becsült bruttó fogyasztása után származó 124,1 milliárdos áfabevételét 60,6–96,6 milliárddal mérsékelné az NGM számításai szerint. A 17 termékkör adójának 10 százalékra csökkentése viszont az ebből származó áfát több mint 360 milliárd forintról 194–215 milliárddal apasztaná. Ezt az értéket viszont ellensúlyozná a feketegazdaságot kifehérítő hatás. Ezt belekalkulálva 152–168 milliárddal lenne kevesebb az áfabevétel. Ellenben egyes gyógyszerek, a könyv, a napilap, a távhő áfájának 5-ről 10 százalékra emelése nyomán az előterjesztés szerint 31–34 milliárddal több forgalmi adó folyna be az államkasszába.

Házi tejet árusító furgon. Az áfacsö kkentés a gazdaság kifehérítését is szolgálná

Az előterjesztők kiszámolták, hogy nemcsak 10, hanem 9, 8, 7, 5 százalékra csökkenő áfánál mennyit veszítene a 17-es termékkör esetében a költségvetés. Például 5 százalékos áfával, a gazdaság kifehéredését is belekalkulálva, 213–237 milliárddal lenne kevesebb az adóbevétel. A kormány döntését és a gyors intézkedést azonban nehezíti az a 2006-os EU-irányelv, amelynek értelmében mindegyik tagállam területén, bármilyen hosszú is a termelési-értékesítési lánc, hasonló termékekre és szolgáltatásokra ugyanakkora adóterhet kell kivetni. Ez tehát azt is jelenti, hogy az ügyben mindenképpen egyeztetni kell az Európai Bizottsággal is.

Az élelmiszerszakma szereplői szerint pedig életbe vágó lenne a csökkentés, mert az EU-ban is rekorder magyar forgalmi adó felvirágoztatta a feketegazdaságot. A 27 százalékos árhátrány pedig lerontja a legálisan gazdálkodó cégek versenyképességét, munkahelyeket és beruházásokat veszélyeztet.

Nem új ötlet az áfacsökkentés. Bárány László, a Master Good-csoport elnöke, a Baromfi Termék Tanács idén áprilisban távozott elnöke már három év óta sürgeti a baromfihús áfájának 10 százalék alá mérséklését, mert a szektor legális szereplőit megfojtja a már több mint 30 százalékos piaci súlyú feketegazdaság. A kezdeményezéshez a Vágóállat és Hús, valamint a Tej Terméktanács is csatlakozott.

Más összefogás is indult e cél érdekében a nyáron. Az élelmiszeripar kulcsszereplői, közöttük a Csányi Sándor érdekeltségeit tömörítő Bonafarm-csoport és a növényolajgyártó Bunge részvételével civilszervezetet alakítottak Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért néven. A szervezet felkérésére az Ernst & Young hatástanulmányban elemezte az áfacsökkentés költségvetési és (fekete)piaci hatásait, ennek eredményét át is adták a kormánynak. Ez a tanulmány az egyik forrása volt a mostani kormány-előterjesztésnek is.

Nem csak a szociális feszültséget oldaná, az infláció féken tartása mellett a baromfis cégek túlélését is szolgálná, ha mielőbb elfogadná a javaslatot a kormány – állítja Bárány László. Ezzel végre lehetővé válna, hogy az őszi 30-40 százalékos takarmánydrágulás költségnövelő hatását ellensúlyozva emelje az átadási árait a baromfiipar. Mindezt úgy, hogy az az áruházakban a fogyasztói árat nem növelné. Akár csökkenhetne is a bolti ár. „Ha ezt az áremelést nem tudjuk végrehajtani, akkor a sertéságazat után a baromfiszektor is összeomlik” – valószínűsíti a terméktanácsi elnök. Már meg is kezdődött a bedőlés az iparágban. Eddig heti egy-két állattartó jelentette be, hogy felhagy a következő állomány betelepítésével, de a bizonytalanság hatására már naponta mondja vissza 3-4 gazda a naposcsibék betelepítését.

Uniós jelenség a takarmánydrágulás miatti termeléskorlátozás, mert a kereskedelmi láncok nem engedték emelni a beszállítóknak az átadási árat, miközben azokat nyomta a megnövekedett költség. Ezért inkább felhagytak a tevékenységgel. A baromfi-feldolgozás költségei 32-34 százalékkal nőttek, ebből eddig 8-10 százalékot közelítő átadói áremelkedést tudtak itthon kiharcolni a beszállítók. De a 20 százalékos különbség Bárány László szerint még „keresi a helyét”, feszültséget okoz a rendszerben.


Január végétől, február elejétől így már csirkehiány várható itthon és az egész EU-ban az elnök szerint, úgy lecsökkent a volumen. A hiány hatására pedig február végén árrobbanásra számít a szakember Európa-szerte. Ezt ellensúlyozhatná a gyors áfacsökkentés. Kérdés, sikerül-e elfogadtatni a javaslatot a kormánnyal, mert egyszer már megpróbálta az agrártárca, de eredménytelenül. Igaz, akkor nem volt ekkora a piaci feszültség sem. Mégis, ellentmondás érezhető a javaslatban megfogalmazott szándék és a vidékfejlesztési tárca agrárgazdasági vezetőjének szavai között.

Czerván György, a VM agrárgazdaságért felelős államtitkára megerősítette a Figyelőnek, hogy a kormány foglalkozik az élelmiszerek áfájának csökkentésével, de ennek, ahogyan fogalmazott, költségvetési vonzata van. Azaz apasztaná a bevételt. A büdzsében azonban, úgy tűnik, nincs mozgástér. A kormány ki szeretne kerülni az EU túlzottdeficit-eljárása alól, ezért a költségvetési hiányt masszívan 3 százalék alatt kell tartani. Így egyelőre forrásoldalról az államtitkár szerint még nem kezelhető az élelmiszerek áfacsökkentése, de azt megerősítette, hogy folyamatosan vizsgálja a két tárca a lehetőséget és a mozgásteret. Szerinte erre azonban a gyógyszer, a távfűtés, az újság, a könyv forgalmi adójának a növelése sem megoldás. „Olyan áfacsökkentést nem látunk kivitelezhetőnek, ami igazából áfanövekedéssel jár. Azt reméljük, hogy előbb-utóbb megnyílik a lehetőség” – mondta Czerván György.

Jelentősebb élelmiszer-drágulástól sem tart azonban az államtitkár. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének közgyűlésén kifejtette, hogy az utóbbi hónapokban átlagosan 6 százalék körül emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon. Arra is utalt, hogy a lecsökkent vásárlóerő gátat szab majd a nagyobb árnövekedésnek.