Nyugdíjat hoz a postás. Ki számol jól?

Szelet vetett és vihart aratott Bodrogi József egészségügyi közgazdász, amikor egy november végi konferencián arról beszélt: meg kell oldani, hogy a nyugdíjasok is fizessenek egészségügyi járulékot. A kormányszóvivői iroda azonnal elhatárolódással reagált: „Bodrogi József, a Semmelweis-terv végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszteri biztos megbízatása november 13-án lejárt, így semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy a kabinet nevében bármilyen nyilatkozatot tegyen.” Bodrogi a konferencián nem konkrét kormányzati tervekről beszélt, hanem arról, hogy az egészségügy finanszírozási technikáinak és bázisának biztosítania kell a rendszer működését az elkövetkező években, és ennek egyik lehetséges módja a nyugdíjak bruttósítása (a számításokat lásd külön).

Halmozódó gondok
Bodrogi József egészségügyi közgazdász számításai:
Az elmúlt 7 évben összesen 800 milliárd forinttal kellett kipótolni az egészségügyi kasszát – ennyi volt a különbség a tervek és a valós kiadások között.
Beszédes a fekvőbeteg-ellátást igénybe vevők korösszetétele is: kétharmaduk 60 év feletti.
Az elkövetkező 6 évben a Ratkó-generáció megöregedésével 700-800 ezer ember megy nyugdíjba, így a bevételi oldalon kiesik 240 milliárd forint járulék, miközben az egészségügyi kassza kipótlására nincs kialakult norma. Ezért 2020-ig hatalmas problémák halmozódhatnak fel.
Saját nyilatkozatát finomította júniusban Heim Péter, a Miniszterelnökség tanácsadójának szerepét betöltő Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Az ügy előzménye, hogy egyes lapok Drasztikus nyugdíjcsökkentés kell címmel interpretálták a köztévében tett kijelentéseit, miszerint az elöregedő társadalom okozta feszültségek minduntalan újratermelődnek. „Hosszú távon a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítására van szükség” – áll a pontosító nyilatkozatban.

A hangsúly az időhatározóra került: Heim szerint az elkerülhetetlen szigorítás – azaz a nettó bérekhez viszonyított nyugdíjnak a helyettesítési rátán keresztül való csökkentése, illetve a nyugdíjkorhatár további emelése – csak a 2025 után nyugdíjba vonulókra vonatkozik. Ami a jelen időt illeti, Heim kiállt Botos Katalin szociológus (1990 és 1992 között az Antall-kormány bankügyekért felelős tárca nélküli minisztere) azon javaslata mellett, hogy a nyugdíjba vonulók járandóságában és a jelenleg fizetett nyugdíjjárulékokban vegyék figyelembe a felnevelt, illetve a megszületett gyermekek számát.

MŰKÖDŐKÉPESNEK ÍTÉLVE
Botos Katalin – amint azt lapunknak elmondta – a „nyugdíjrendszer igazságtalanságának” megszüntetése érdekében a gyermekpontokkal korrigált pontrendszer azonnali bevezetését tartja szükségesnek, egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy 2035-ig nem kell tartani a szisztéma összeomlásától. A hivatalos nyilatkozatok is arról szólnak, hogy nincs is szükség a nyugdíjrendszer korrekciójára. Varga Mihály, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter a Napi Gazdaság minapi számában azt fejtegette, hogy a Nemzetközi Valutaalap is ismeri Magyarország hosszú távú népesedési tendenciáit. „Egyetértés volt köztünk abban, hogy rövid és középtávon a jelenlegi nyugdíjrendszer működőképes, fenntartható. Mivel pedig az EU–IMF-megállapodás két-három évre szól, erre a témára nem kellett külön kitérni” – cáfolta Varga azt a kormánypropaganda szintjére emelt tételt, miszerint az IMF egy készenlétihitel-megállapodás fejében nyugdíjcsökkentést akar kicsikarni az Orbán-kabinettől.

FELÜLVIZSGÁLT JÁRANDÓSÁGOK
A nyugdíjrendszer megváltoztatására a jelenlegi kormány elsősorban politikai okból nem vállalkozik – legalábbis a 2014-es választásokig valószínűleg nem. Éppen politikai megfontolásból azonban megkezdődött a „belepiszkálás” a nyugdíjakba. A ma 91 éves Biszku Béla – egykori belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások kulcsfigurája – korabeli szerepvállalását, ahhoz való viszonyulását feltáró, Bűn és büntetlenség című hírtévés dokumentumfilm 2010 nyarán kommunistaellenes érzelmeket keltett. A Jobbik és a kormányzat egymással versengve igyekezett politikai tőkét kovácsolni az ügyből, és azt hangoztatták: felül kell vizsgálni a „kommunista luxusnyugdíjakat”. Egy idén nyáron született törvény szerint egy ötfős szakértői bizottságnak november 30-án kellett volna befejeznie a felülvizsgálatot, de a munka valószínűleg az év végéig elhúzódik.

Mi lesz az inflációkövetéssel?
Miután a kormányzat nem vállalja a konfliktust az időskorú szavazókkal a 2014-es választások előtt, a nyugdíjdiskurzus fő árama most a Botos Katalin-féle felvetés körül zajlik, egyelőre a szakértők szintjén. Lapunk megjelenésével egy időben jön ki a nyomdából a Nyugdíj és gyermekvállalás című tanulmánykötet, amelyben a szerzők a hogyan és mikor szemszögéből elemzik az ötlet gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A kötetben ellenzéki hangok is megszólalnak. Mihályi Péter közgazdász például arról értekezik, hogy a nyugdíjrendszer második pillérének eltörlése a jelenlegi kormány legnagyobb vétségei közé tartozik, amelynek korrigálása 10-15 évet vehet igénybe. „Négy évig még kibírja a rendszer” – vélekedik Mihályi, aki a Figyelőnek elmondta: a gazdaság jelenlegi állapotát nézve elképzelhető, hogy jövőre elmarad a nyugdíjak inflációval való korrigálása. Rendszerint ugyanis hatalmas összeggel kell kipótolni a nyugdíjkassza hiányát, ezt a romló teljesítőképességű hazai gazdaság nem képes kitermelni. „A svéd modell a svéd társadalomban működik, mégpedig azért, mert az emberek elfogadják, hogy a nyugdíjuk az ország termelőképességével együtt nő vagy éppen csökken; ez nálunk egyelőre elképzelhetetlen” – véli Mihályi Péter.
A luxusnyugdíj kifejezés meglehetősen könnyen kelt indulatokat a mindennapos megélhetési gondokkal küzdő, elszegényedő lakosság körében. Ám a Figyelő információja szerint nincs szó arról, hogy az egykori kommunista vezetőktől vagy azok özvegyeitől „pofátlanul magas” összegeket készülnek megvonni. Lapunk kérdésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közölte: „A bizottság felhatalmazása a pótlékká alakított nyugdíj-kiegészítésre vonatkozik, így körülbelül 8–16 ezer forint összegű kiegészítéseket vizsgál”, továbbá az érintett kör „ezres nagyságrendű”.

Az érintettek egykori tevékenységét a bizottság egyenként veszi górcső alá. „A nyugdíjiratok áttanulmányozásával végzi a bizottság a munkáját. Amennyiben ez nem elégséges, levéltári vagy más történeti dokumentumot is bekérhet” – folytatódik a minisztériumi közlemény, amely „teljesen egyénre szabott” döntéseket ígér. Könnyen kiszámolható: ha minden esetben megvonják a „kommunista” nyugdíjpótlékot, és mindenhol a fent említett legmagasabb összeggel kalkulálunk, akkor januártól havonta 16 millió forintot – azaz évente 192 milliót – tud ezzel az eszközzel megtakarítani a nyugdíjkassza.