5. Spanyolország

A görögökhöz hasonlóan a spanyolok évét is megszorítások, tüntetések, valamint óriásira duzzadt munkanélküliség kísérte. Az ibériai ország szeptemberig csúcstartó volt az állástalanok számát tekintve, miután a 26 százalékot is elérte a munkanélküliség. (Szeptemberben 25,8 százalékra mérséklődött a ráta.) A néhány évvel ezelőtti spanyol gazdasági bumm egyik húzóereje ugyanis az építőipar volt, amely képes volt a nagyszámú munkaerő felszívására. A válság kirobbanása után azonban lenullázódtak a megrendelések, így a munkanélküliség is megugrott. Spanyolország a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt bekerült a legkockázatosabb országok közé, pedig az euróövezeti pénzügyminiszterek júliusban megengedték Spanyolországnak, hogy a GDP-arányos hiány idén a korábban célként kitűzött 5,3 százalék helyett 6,3 százalék legyen.

Több ezren tüntetnek transzparensekkel és zászlókkal a spanyol kormány megszorító gazdaságpolitikája ellen Valladolidban

A spanyol gazdaság recesszióban van: az első és a második negyedév után a harmadikban is zsugorodott a gazdaság, 0,3 százalékkal. A kormány arra számít, hogy a GDP nemcsak az idén, hanem jövőre is csökkenni fog. Az euróövezeti állam- és kormányfők idén nyáron döntöttek arról, hogy 100 milliárd euróig terjedő összegben támogatja az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM a spanyol bankok feltőkésítését. A tőkepiacokon már régóta találgatások folynak arról, hogy Görögország, Portugália és Írország után vajon Spanyolország is fog-e kérni nemzetközi mentőcsomagot.

4. Ukrajna

Komoly problémákkal kellene megküzdenie az acélexporttól jelentősen függő ukrán gazdaságnak, amely 1,3 százalékkal zsugorodott (az ukrán acélipar 7 százalékkal csökkent), ráadásul még a kormány is lemondott. Az ország emiatt azt kérte a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy halasszák a jövő évre a tárgyalásokat az új hitelmegállapodás előkészítéséről. Ukrajnának jövőre 9,1 milliárd dollár külföldi adósságot kell rendeznie az idei 6,5 milliárd dollár után. A 9,1 milliárd dollárból 6,4 milliárd dollárt az IMF-nek kell visszafizetnie.

Az IMF tavaly márciusban leállította a 2010 júliusában indított 15,5 milliárd dolláros ukrán hitelprogramot, mert az ország kormánya elutasította több népszerűtlen megszorító intézkedés bevezetését. Ezek közül néhányat azóta jóváhagyott a parlament, így a női nyugdíjkorhatár 55 évről 60 évre emelését. Ukrajna továbbra is adós azonban a lakossági gázár emelésével. A népszerűtlen intézkedés az IMF szerint elengedhetetlenül fontos a költségvetési hiány mérséklése érdekében.

Egy idős nő mozgóurnába dobja be szavazatát a Kijevtől 35 km-re fekvő podgorciji otthonában az ukrán parlamenti választások napján 2012. október 28-án.

Szerhij Arbuzov, az ukrán központi bank vezetője az egyik ukrán lapnak azt mondta, hogy Kijev szeretné refinanszírozni a jövőre lejáró IMF adósságot. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök novemberben a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, hogy a lakossági gázár emelése nélkül szeretnének új IMF-hitelt kapni.

3. Venezuela

Lesújtó adatok jönnek a dél-amerikai országból, amely tartósan a világ 10 legkockázatosabb országa között szerepel. A kanadai Fraser Institute által a gazdaság szabad működéséről összeállított világranglistán ráadásul Venezuela a sereghajtó. Az intézet által éves rendszerességgel összeállított "Economic Freedom of the World" tanulmány több szempont alapján értékeli a gazdaság szabad működését támogató, illetve akadályozó szabály- és intézményrendszereket. Ilyenek például a szabad személyes döntés lehetősége, a javak önkéntes cseréje, a verseny szabadsága, a magántulajdon biztonságának védelme. A 144 értékelt ország közül a legjobb minősítést Hongkong kapta, a lehetséges 10 pontból 8,90-et, Venezuela pedig csak 4,07-et.

Hugo Chávez venezuelai elnök (b) köszönti támogatóit elnökválasztási kampányának egyik állomásán Cabimasban 2012. szeptember 30-án.

Chávez elnök 1999-es hatalomra jutása óta számos szektorban - köztük az olaj- és aranybányászatban - hajtott végre államosításokat. Az olajkészletekből befolyó pénzeket pedig arra használja, hogy növelje népszerűségét, így az őszi választásokon meghosszabbíthatta mandátumát.
Az országban viszont elszabadult az infláció, februárban már 26 százalékos volt, emiatt április 1-től 19 újabb termékcsoport - egyebek mellett a fogkrémek, a samponok, a vécépapír, az illatszerek, a gyümölcslevek és az ásványvíz - esetében vezettek be központi árszabást. A kereskedőknek 4-25 százalékkal kell csökkenteniük az érintett termékek árát. Aki a hatósági árnál drágábban ad el, az pénzbírságra számíthat, de ideiglenesen akár elrendelhetik az ilyen üzlet bezárását.

A 2003 óta érvényben lévő hatósági árak ellenére hat éve folyamatosan itt a legnagyobb a pénzromlás üteme Latin-Amerikában. Egyes üzleti vezetők figyelmeztettek, a hatósági áras termékek körének kiterjesztése árt a befektetési környezetnek, és áruhiányhoz vezethet.
Az országban lévő bizonytalanságot tovább növeli, hogy Hugo Chavez elnök továbbra is küzd a rákkal és már utódját is kijelölte.

2. Argentína

Újra az államcsőd közelébe sodródott Argentína azt követően, hogy a Fitch Ratings november végén öt fokozattal minősítette le az argentin állam hosszú lejáratú devizaadósságát, így a már eleve „bóvli" (befektetésre nem ajánlott) kategóriába sorolt kötvények „CC" azaz „jelentős kockázatú" minősítést kaptak.

A leminősítés hátterében egy New York-i bírósági döntés áll, amely szerint Argentínának 1,33 milliárd dollárt kell letéti számlán elhelyeznie azon hitelezők számára, akik nem egyeztek bele a 2001-es államcsődöt követően az adósság átütemezésébe.

Több ezren tüntetnek az argentin kormány és Cristina Fernandez de Kirchner elnök ellen Buenos Airesben 2012. szeptember 13-án este. A tüntetők a sorozatos korrupciós botrányok, a növekvő bűnözés és a gazdasági megszorítások ellen tiltakoznak.

Az ország ugyan haladékot kapott, így elkerülte az újabb államcsődöt, ám a Fitch több mint húsz argentin pénzügyi vállalkozás besorolását rontotta le. A hitelminősítő szerint ugyanis „aggodalomra ad okot a pénzügyi szektorban tapasztalható folytonos és egyre növekvő állami beavatkozás, valamint a további lehetséges devizakorlátozási intézkedések bevezetése".

1. Görögország

Görögország természetesen megőrizte aranyérmét az év gazdasági veszteseinek versenyében, miután továbbra is a déli állam jelenti az egyik legfertőzöttebb gócpontot a világgazdaságban. Számos mentőcsomag, megszorítás és tüntetés ellenére még mindig Görögország számít a világ legkockázatosabb adósának, az év végén pedig másodjára is elérték a szelektív nem törlesztő kategóriát is. Ugyan a Standard & Poor's azonnal közölte, hogy amint a kötvény-visszavásárlási tranzakció végbemegy, a szelektív nem törlesztői állapotot megoldottnak tekinti, és visszaemeli a görög államadós-besorolást a "CCC" szintre, de ez utóbbi kategória még mindig a mélyen spekulatív és rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztet.

Görögország hazai összterméke (GDP) 6,5 százalékkal csökkent az év egészében. A visszaesés üteme jövőre 4,5 százalékra lassul, 2014-ben pedig a görög kormány és az Európai Unió egybehangzó prognózisa szerint megindul a növekedés. A görög gazdaságot ugyanis főleg a belső kereslet táplálja, amely a 2010 óta zuhan a sorozatban hozott szükségintézkedések következtében. A drasztikus bércsökkentések miatt a görögök vásárlóereje az utóbbi három évben a felére esett, a minimálbér pedig az idén bruttó 751 euróról 586 euróra csökkent. Az legújabb megszorító csomag következtében az átlagjövedelem a 2011. évi 25 740 euróról 15-17 ezer euróra esik.

Vízágyút vetnek be a parlament épülete előtti Szintagma téren tüntetők ellen Athénban 2012. november 7-én, a szakszervezetek által meghirdetett 48 órás általános sztrájk második napján, néhány órával a megszabott gazdasági szigorító intézkedésekről való parlamenti szavazás előtt.

Siralmasak a munkaügyi adatok is: szeptemberben a tízmilliós országban 1,3 millióan voltak állás nélkül, 38 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Az újabb csúcs azt jelenti, hogy a munkaképes korú lakosság 26 százaléka volt állás nélkül az augusztusi 25,3 százalékot követően.