Nehéz felismerni a petefészekrákot, mivel gyakran nem okoz tünetet, így az ötéves túlélés csupán 45 százalék. Ennek javítására egységes szakmai állásfoglalás kidolgozását kezdeményezték a közelmúltban a hatóságok és a szakmai szervezetek.
Apetefészekrák okai nem ismertek, de több tényező befolyásolja a kialakulását. Legfontosabb kockázati tényező az idősebb életkor, a családi és az egyéni kórelőzmény. A diagnózis felállításakor a betegek medián kora 60 év, és meredeken nő az előfordulás a menopauza szokványos kora után. Leggyakrabban a 60 és 64 év közötti korosztályt érinti. Egyéb rizikófaktor a gyerekszülés hiánya, a korai első menstruációs ciklus, késői menopauza, ha előfordult korábban emlődaganat, vagy ha a beteg peteérést elősegítő gyógyszert, hormonpótló kezelést kapott.
Drámai adatok
A Nemzeti Rákregiszter 2010-es adatai szerint Magyarországon az újonnan felfedezett petefészekrákos betegek száma 2010-ben 1104 volt, ez a hetedik leggyakoribb daganattípus a nők körében. A betegség miatti halálozás száma 2009-es adatok szerint 687 volt, így a hetedik helyet foglalva el a daganatos betegségek miatti halálozási sorrendben a hölgyek körében. A petefészekrák világszerte a nyolcadik leggyakoribb daganat és a hetedik legnagyobb mortalitású rák a nőknél. Irodalmi adatok szerint 70 nő közül egynél élete során kialakul a petefészekrák. Világszerte évente 224 747 újonnan diagnosztizált petefészekrák-esetet és 140 163 petefészekrákkal összefüggő halálesetet jelentettek (2008-as adatok).Mivel a korai stádiumú petefészekráknak nincs specifikus tünete, későn ismerik fel. Nem specifikus tünet lehet: általános hasi panasz vagy fájdalom, puffadás, feszülés, görcsök, felfúvódás, hányinger, hányás, posztmenopauzális vérzés, étvágytalanság, gyakori vizelési inger, hátfájdalom, hasmenés, fáradékonyság, alhasi fájdalom, rendellenes hüvelyi vérzés, hasűri folyadék kialakulása. A hasvízkór (ascites) a petefészekrák gyakori szövődménye, és a daganat hasüregben való terjedésének következménye. Sajnos a betegek 75 százalékánál a daganatot előrehaladott, III-as vagy IV-es stádiumban ismerik fel, ez rávilágít a korai diagnózis nehézségeire. Összességében a petefészekrák előrejelzése rossz, az ötéves túlélés 45 százalék, míg emlőrákban 89. A prognózis szorosan összefügg a diagnózis felállításakor fennálló betegség stádiumával. Előrehaladott petefészekrákban a túlélés csak 10-30 százalék, és itt fordul elő legnagyobb arányban kiújulás.
A betegséget nehéz korai szakaszában felismerni, mert gyakran nem okoz tüneteket, vagy azok nem specifikusak. Pedig minél hamarabb fedezik fel és kezdik kezelni a petefészekrákot, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A panaszok vagy tünetek jelentkezésekor azonnal javasolt orvoshoz fordulni, aki elrendeli a diagnosztikus vizsgálatokat (tapintásos vizsgálat, ultrahangvizsgálat, CA-125 tumormarker mérése, röntgen és CT-vizsgálat, szöveti mintavétel). A petefészekrák diagnózisa esetén is nagyon fontos a betegség kiterjedésének (stádiumának) meghatározása. Mindehhez szükség van műtéti beavatkozásra is. A betegség stádiumának ismerete a kezelés megtervezésének előfeltétele.
|
A kezelés megtervezéséhez figyelembe kell venni a tumor elhelyezkedését, méretét, a betegség kiterjedését, a beteg életkorát, általános egészségi állapotát. A petefészekrák terápiáját, illetve annak irányítását patológusból, nőgyógyász-onkológusból és sugárterapeutából álló orvoscsoport végzi. A műtéti megoldás általában elsőként választott kezelés. A műtét sikerességének ma is alapvető fontossága van, de az I.a és I.b stádium kivételével a műtét önmagában nem elégséges.
Az előrehaladott petefészekrákok esetében a daganat kiújulásával kell számolnunk. Az első vonalbeli szisztémás kemoterápia célja a progresszió nélküli túlélés meghosszabbítása, a túlélés és az életminőség javítása, melyre a jelenlegi standard kezelést a platina és taxán kettős kombináció nyújtja, amely az elmúlt 30 évben végzett klinikai vizsgálatok eredményein alapul. Több próbálkozás ellenére az elmúlt 15 évben nem volt új terápiás lehetőség ezen betegcsoport számára. Éppen ezért tűnik ígéretesnek az érújdonképződést gátló gyógyszer törzskönyvezése és majdani alkalmazása a petefészekrák első vonalbeli kezelésére.
A petefészekrákban jellemzően több érújdonképződést serkentő faktor termelődik, minek következtében megnövekszik a hashártya ereinek áteresztőképessége, ami hasvízkórt okozhat. Ugyancsak kimutatható, hogy az érújdonképződést serkentő faktor magasabb szintje rosszabb túléléssel társul (lásd a grafikont). A petefészekrák minél előbbi felismerésének és megfelelő kezelésének érdekében hívták életre az Országos Onkológiai Intézet, a Magyar Onkológusok Társasága, a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társasága és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet által támogatott konszenzusmegbeszélést 2012. november 7-én egy egységes szakmai állásfoglalás kidolgozására.
A szerző az Országos Onkológiai Intézet nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa