Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI-nek azt mondta: a kordon átlépését nem tervezték, az spontán módon történt. A HÖOK vezetője később megafonba beszélve arra figyelmeztette a diákokat, hogy radikális csoportok tagjai épültek be közéjük. Arra is kérte a résztvevőket, hogy egyikük se takarja el sállal az arcát.
Nagy Dávid megpróbálta elérni, hogy a diákok hagyják el a teret, de a résztvevők nem mozdultak. A HÖOK-vezető többször is figyelmeztette őket, hogy a megmozdulás békés jellegű. A Kossuth téren tiltakozó diákok azt követelték, hogy a kormány egy képviselője jöjjön ki hozzájuk. Többen felvetették, hogy tartsanak hallgatói fórumot a helyszínen. Többször felhangzott a skandálás, hogy "menjünk be", és néhány résztvevő meg is próbálta elérni a Parlament épületét, de a rendőrök sorfalán nem jutott át.
Kevéssel kilenc óra előtt elhagyták a Kossuth teret a kormány felsőoktatási átalakítási tervei ellen tiltakozó diákok.
Megrohamozták a ParlamentetÁtlépte a Parlamentet körbevevő kordont több száz tiltakozó hallgató.
A rendőrök leszorították őket a főbejárat lépcsőjéről, és felszólították a kordon mögötti parkolóban tartózkodó tüntetőket, hogy hagyják el a helyszínt. A Kossuth térre egyre több rendőr érkezik. A rendőrök az Országház előtt sorakoztak fel. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a kordon átlépését nem tervezték, az spontán módon történt.
Fórum a Műegyetemen
A felsőoktatási keretszámok két évvel ezelőtti szintre történő visszaállítását, a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, valamint a hallgatói szerződés azonnali eltörlését követelték a budapesti Műegyetemen tartott tiltakozó demonstráció résztvevői szerdán a fővárosban.
 |
A hallgatók - akik megtöltötték az egyetem központi épületének auláját - követeléseik között fogalmazták meg a felsőoktatásból a forráskivonás leállítását, többletforrások juttatását, az eddigi elvonások kompenzálását, valamint azt, hogy ne korlátozzák az egyetemi autonómiát. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke azt mondta: nem áll módjában köszönteni Orbán Viktor miniszterelnököt, mert bár meghívták, ő mégsem tudott eljönni hozzájuk.
Megjegyezte: bármelyik hallgatói fórumon lehetőséget biztosítanak neki, hogy elmondja, miért lett a véleménye ellentétes azzal, amit néhány éve képviselt. Miért nem hívja tandíjnak a tandíjat, miért nem szereti már az egyetemi autonómiát? - tette fel a kérdést. "Köszönöm, hogy eljöttek azok, akik egyetértenek a magyarok és az európaiak jelentős többségével, hogy a szemünk láttára kibontakozó 21. század a tudásra, az innovációra és a képzettségre, azaz az egyetemre épül. Köszönöm, hogy nem jöttek el azok, akik szerint a 19. századi viszonyok, a bérmunka, a röghöz kötés, a kasztrendszer a megoldás hazánk problémáira" - fogalmazott.Nagy Dávid, arról, hogy mi hozta össze a diákokat a héten, és mi hozza össze a következőkben is "eltántoríthatatlanul", azt mondta: az a felismerés, hogy megtámadták a jövőjüket, de ezt nem fogják hagyni. "Hogy megint átvertek bennünket, de ezt mi nem fogjuk hagyni!" - jelentette ki, amit a résztvevők hangos nem hagyjuk skandálása kísért.
A hallgatói érdekvédő kitért arra is, hogy nincs egyetemi reform, csak pénzkivonás és "az autonómia elpusztítása". Úgy fogalmazott, hogy egyetemi szabadság nélkül egy ország nem működik demokratikusan, jó egyetemek nélkül pedig csak rosszul élhet. Nagy Dávid szerint úgy érhetik el követeléseiket, ha egységesek maradnak. Megjegyezte: "a kormány presztízskérdést csinál" minden társadalmi ellenállás felszámolásából, és ebben jelentős sikereket ért el, őket azonban nem fogja megosztani. A hallgatói vezető kijelentette: ez itt a magyar felsőoktatás, "a megoldás nem plagizálható", azt maguknak kell megtalálniuk. Solti László, a Szent István Egyetem rektora azt mondta: ha a felsőoktatásról hoznak döntést, akkor Magyarország sorsa a tét, ezért azt csak jól megalapozottan, kellő egyeztetés után lehet megtenni.
A Magyar Rektori Konferencia álláspontját ismertetve közölte: a forráskivonás a felsőoktatásból a nemzetközi trendekkel ellentétes, és a magyar felsőoktatás leszakadásához vezet. A kormányzati intézkedések a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik, és az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. Nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta: fel kell emelniük szavukat az oktatásért, amelyre az elmúlt 20 év minden kormánya "fejőstehénként nézett", és amelyből milliárdokat vontak ki. A szónok bírálva a kormányfőt, amiért nem jött el fórumra, úgy fogalmazott: "ez szégyen". Hozzátette: a hallgatók példát mutatnak szolidaritásból, és amit tesznek, az példaértékű. Deczki Sarolta, az Oktatói Hálózat képviselője azt mondta: nem dönthetnek az egyetemek sorsáról a velük való egyeztetés nélkül, márpedig most ez történt.
Ennek az országnak nincs jövője színvonalas és mindenki számára elérhető felsőoktatás nélkül - jelentette ki.Nem pénzt kell kivonni, hanem be kell fektetni e két területen - mondta, majd bírálta a kancellárok tervezett kirendelését az intézményekhez. A Hallgatói Hálózat képviselői arról beszéltek, fontos, hogy az alsóbb osztályok gyermekeinek is legyen esélyük bejutni a felsőoktatásba. A tiltakozó akciókat addig nem hagyják abba, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket, "semmit rólunk, nélkülünk" - szögezték le. Gulyás Márton, a Humán Platform képviselője kiemelte: amit a hallgatók elindítottak, az egy olyan folyamat, amelyre a társadalom 22 éve vár. Bejelentette: jövő hétfőn tüntetést szerveznek több ágazat képviselőinek részvételével az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé.
A Diákellenállás a Felsőoktatásért Mozgalom nevében középiskolások arról beszéltek felszólalásaikban, hogy ki kell állniuk azért, ami az övék. Ez még csak a kezdet, "az egyetem a miénk", fogalmaztak. A rendezvényen részleteket játszottak le Orbán Viktor kormányfő 2004-es és 2008-as beszédeiből, amelyekben a tandíj bevezetésének elutasításáról volt szó. A hallgatók több ízben füttyel, sípszóval és pfujolással reagáltak, és szintén így tettek Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevének említésekor. Vastaps fogadta, amikor elhangzott: nem fogadhatják el politikai pártok résztvevőinek jelenlétét, mert a felsőoktatás ügyét egyetlen politikai párt sem sajátíthatja ki.
A hallgatók szintén vastapssal fejezték ki szolidaritásukat a más városokban demonstráló társaikkal. Az Európai Hallgatói Unió közleményben fejezte ki támogatását a rendezvénnyel és a hallgatók küzdelmével. Szintén szolidaritását fejezte ki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. A rendezvény végén a HÖOK elnöke annyit mondott: "akkor most elindulnak sétálni".
Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórum létrehozásáról döntöttek
A fórum a tervek szerint a jövő héten a fővárosban tartja első ülését, és munkájában a HÖOK mellett a felsőoktatásban érintett szakmai szervezetek, így többek között a rektori konferencia, a szakszervezetek vesznek részt - mondta el az elnök.
Hozzátette: az első tanácskozáson a résztvevők "a minimális elvárásaikat" egyeztetik majd, arra a kormány képviselőjét még nem hívják meg. Az első ülésen kialakult álláspont birtokában hívnák meg a további egyeztetésekre a kormány képviselőjét - jelezte.Nagy Dávid kitért arra is, hogy a közoktatási szereplőkkel is egyeztetni szeretnének, ugyanis a köz- és a felsőoktatás átalakítását össze kell hangolni.
Gíró-Szász szerint csak a hatalomról van szó
A kormányszóvivő szerint a felsőoktatási koncepció ellen tiltakozó szakmai szervezetek azért ellenérdekeltek az átalakításban, mert az új elképzelések alapján csökken a hatáskörük.Giró-Szász András szerdai sajtótájékoztatóján példaként azt mondta, hogy a rektori konferencia mozgástere a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok, és így nem lehet majd kari szinten "elbújtatni" a rosszul működő szakokat.
"A hallgatói önkormányzatok szintjén pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben, amelyeket nem is érint", hiszen a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd - tette hozzá, megjegyezve, hogy van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé. A kormányszóvivő egyértelműnek nevezte, hogy a magyar felsőoktatási rendszer abban az állapotában, amelyben a jelenlegi kabinet örökölte, fenntarthatatlan volt mind anyagi, mind minőségi szempontból. Az, hogy a felsőoktatásba egyre többeket engednek be, nem eredményezi sem azt, hogy ugyanennyien el is végzik, sem azt, hogy a képzés egyértelmű piacképes tudást biztosít - fejtette ki, majd jelezte, hogy 2002-ben a főiskolát végzettek közül 8 400-an voltak munkanélküliek, 2010-re pedig ugyanez a szám 30 400-ra változott, vagyis - hasonlóan az egyetemet végzettekhez - több mint 3,5-szeresére emelkedett, míg a többi területen - beleértve az érettségizetteket is - csak a kétszeresére.
"Ez napnál világosabb bizonyíték, hogy a felsőoktatás struktúrája, minősége a többi struktúrához képest is rosszabb munkaerő-piaci feltételekhez kötötte a felsőoktatási végzettségűeket" - értékelte, hozzátéve, hogy vannak olyan szakok, amelyeken lényegében munkanélkülieket képeznek, ez pedig megengedhetetlen. Egyszerre kell megoldani, hogy minőségi legyen a képzés, aki pedig bekerül, az el is végezze az egyetemet, főiskolát - mondta Giró-Szász András, aki arról is szólt, hogy ma csak nyolc olyan európai uniós tagállam van, ahol semmit sem kell fizetni a felsőoktatásért.
A magyar diákhitel-konstrukció éppen arra nyújt lehetőséget, hogy a tanulók bármilyen forrás bevonása nélkül be tudjanak lépni a felsőoktatásba - magyarázta. A szóvivő közlése szerint egyébként a kabinet a szerdai ülésén a tájékoztató időpontjáig még nem tárgyalt a felsőoktatási koncepcióról, így Giró-Szász András a diákhitel kamatának csökkentéséről szóló sajtóhíreket sem kívánta kommentálni. Megjegyezte, ha a tanácskozás délutáni programjában felmerül a téma, tájékoztatást fognak adni róla.
Kedden sem a tárgyalóasztalnál folytatódtak a tiltakozások
Bár Balog Zoltán már kedd délutánra megbeszélésre hívta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségét, ők viszont csak a többi, a kormány új felsőoktatási koncepciója által érintett szervezettel való egyeztetéseket követően ülnének le tárgyalni az emberi erőforrások miniszterével. Több vidéki városban is átadták követeléseiket a tiltakozó diákok. Balog Zoltán bejelentette, hogy a kormány szerdai ülésén a diákhitellel összefüggő kisebb módosítások is napirendre kerülnek
Hétfőn az ország több pontján tartottak tiltakozó megmozdulásokat a diákok. Szegeden összeláncolva, a kormányhivatal "elfoglalásával", Budapesten vonulással és hídlezárással tüntettek a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, a keretszámok csökkentése ellen a hallgatók. Kedden reggel a HÖOK meghívta Orbán Viktor kormányfőt a szerdai, Műegyetemen tartandó tiltakozó rendezvényükre. Orbán Viktor válaszlevelében azt írta: "döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk", és szakmai egyeztetések céljából kérte, keressék bizalommal Balog Zoltánt.A miniszter kedd délutánra megbeszélésre hívta a HÖOK elnökségét.
A HÖOK elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott, Balog Zoltánnak címzett levelében megköszönve a tárcavezető "gesztusértékű" invitálását, azt írta: a keddi egyeztetésen nem áll módjukban részt venni. Ennek oka, hogy az oktatásban érintett többi szakmai szervezettel, így a rektori konferenciával, a pedagógus szakszervezetek és a középiskolás diákok képviselőivel a kormányzattal történő tárgyalás előtt egyeztetni kívánnak, és álláspontjuk kialakításához szeretnék figyelembe venni az országszerte tartandó hallgatói fórumok véleményét is - fogalmazott Nagy Dávid.Hozzátette: ugyanakkor "örömmel állnak" az egyeztetés elé egy későbbi időpontban, hiszen céljuk az oktatás valóban építő jellegű reformjának konszenzusokon nyugvó megteremtése. Balog Zoltán kedden, egy más témában tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a diákhitellel összefüggő kisebb módosítások is napirendre kerülnek a kormány szerdai ülésén.
Az MTI kérdésére, miszerint elképzelhető-e, hogy változások lesznek a jövő évi keretszámokban, a miniszter úgy válaszolt: nem a keretszámokkal fognak foglalkozni, azokkal már túl sokan foglalkoznak, hanem a diákhitel-konstrukción belül várhatók olyan kisebb módosítások, amelyek "komoly meghívást jelentenek azoknak", akik most még úgy gondolják, eladósodnak, ha élnek ezzel a lehetőséggel. Az is napirendre kerül, hogy a magánszférának milyen kedvezményeket adhatnak majd abban az esetben, ha olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki korábban diákhitelt vett fel - derült ki szavaiból.Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szintén egy más témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: nem áll szándékában lemondani. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Diákhitel2 konstrukciót saját gyermekeinek és unokáinak is ajánlaná. A politikus hozzátette: további tárgyalásokat terveznek a hallgatókat legitim módon képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával.
Szegeden kedden reggel felfüggesztették ülősztrájkjukat azok a szegedi hallgatók és oktatók, akik a Csongrád Megyei Kormányhivatal épületében a felsőoktatást érintő kormányzati intézkedések miatt kezdtek demonstrálni hétfőn. A Miskolci Egyetem hallgatói önkormányzata hétfőn alakított sztrájkbizottságot, és úgy döntött, hogy kedden, az országos eseményekhez csatlakozva "elfoglalják" a miskolci kormányhivatal épületét. Az egyetemisták a hivatal előterében letáborozva várták, hogy Demeter Ervin kormánymegbízott megérkezzen Budapestről, és átadhassák neki petíciójukat.Követeléseik között szerepelt az autonóm, politikától független felsőoktatás, "az ifjúságot romba döntő intézkedések" azonnali befejezése, és a Miskolci Egyetem karainak jelenlegi formában történő megmaradása. Demeter Ervin a petíciót átvéve ígéretet tett arra, hogy szerdán átadja a miskolci egyetemisták javaslatait Balog Zoltánnak.
A Szegeden és Miskolcon demonstráló diákok átadták petícióikat, majd elhagyták a megyei kormányhivatalok épületét. A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) összefogásra szólítottak fel a kormány oktatáspolitikai intézkedéseinek megváltoztatásáért. A tüntetők öt pontban fogalmazták meg követeléseiket. E szerint követelik az egyetemek önállóságát, a forráskivonás leállítását, a keretszámok visszaállítását egy új struktúra kidolgozásáig, a hallgatói szerződések eltörlését és azt, hogy a felsőoktatás reformja az intézmények bevonásával történjen.