Börtönfelügyelők sokkolt csoportja lépett ki a fegyház ajtaján. Onnan, ahol a szemét és a vizelet bűze árad, a falak romokban hevernek, a víz patakokban folyik, ahol macska méretű patkányok támadnak a bent tartózkodókra, skorpiók élnek a pocsolyákban, a fegyencek a WC vizét isszák, mert három hete elromlott a csap, és ahol a nemi erőszak a mindennapi élet része. Mindez a Marseille egyik negyedében található baumettes-i börtön realitása 2012-ben. A látottak után Jean-Marie Delarue, a fegyintézetek helyi általános felelőse sürgős lépéseket rendelt el. Ilyen bejelentésre 2008-as hivatalba lépése óta eddig egyszer volt szükség, tavaly a nouméa-i börtön kapcsán.

Áldatlan állapotok uralkodnak a marseille-i fogdában. A fogva tartottak és az ott dolgozók helyzete is egyaránt katasztrofális. „Csak néhány példát említenék - nyilatkozta Delarue -, az ablakok és a világítás hiányát, eltűnt ampullákat; az éjszakai felügyelő mécses nélkül teljesíti szolgálatát; nincs sürgősségi telefon, a WC vize folyik, a kosz és a különböző bogarak ellepték a folyosókat és az étkezőt is. Továbbá nincs kabinos zuhanyzó és sokszor meleg víz sem." A rabok nyaranta kiveszik az ablakok üvegét az elviselhetetlen hőség miatt, amik a hónapok folyamán összetörnek, így a tél beálltával rendkívül hideg van a fegyházban.

A baumettes-i intézmény legkevésbé szörnyű része a női börtön, aminek a felújítását 2017-re tervezik. A határidőt azonban valószínűen nem fogják tudni tartani, mivel a férfiak részlegét sem sikerült a tervezett időpontban átadni. Őszintén szólva még az is nevetséges, hogy felújításról beszélünk egy 1936-os börtön kapcsán, aminek bezárásáról is már többször szó esett.

A válság évei alatt a karbantartási költségeket 26 százalékkal csökkentették. Október elsején az 1190 férőhelyre 1769 embert zsúfoltak be, ami a börtön 145,8 százalékos kihasználtságát jelenti.

A fegyőrök hiánya is egyre aggasztóbb probléma. Csak egy őr van minden emeleten, aki 200 fegyencért felelős. A fogvatartottak számára sem munka-, sem sportlehetőséget nem biztosítanak. Az egyetlen, amit csinálhatnak a séta, este hatig. A sétálótereket és a zuhanyt az őrök nem merik felügyelni, mert túl veszélyes a börtönben virágzó maffia miatt. A gyengébb rabok már nem merik elhagyni a celláikat sem. Erőszak vagy baleset esetén hiába hívják ki az ápolókat, vagy az elbíráló személyeket, nem érkezik segítség.

Franck Johannes francia újságíró Le Monde-nál.