A Budapesti Gazdasági Főiskolán megrendezett „Kiutak" című konferencián helyzetelemzéssel kezdte előadását Kovács Árpád, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy régiónk országaihoz képest Magyarország ólomcipőben futja a versenyt amiatt, hogy GDP arányos államadóssága jelenleg 78 százalék körül van, miközben a többiek mutatója 40-60 százalék között mozog. Emiatt sorskérdése az országnak az államadósság csökkentése, amire lát esélyt a Költségvetési Tanács elnöke.



Mint mondta, a rendszerváltás kompromisszuma volt annak idején, hogy az ellátórendszerekhez nem nyúlnak hozzá. Ennek az lett a következménye, hogy a rendszerek csak úgy lehetett fenntartani, ha az ország hitelt vett fel vagy, ha eladta a felhalmozott nemzeti vagyon egy részét, vagyis privatizált. Az államháztartás és az államadósság konszolidációjára a Horn-kormány második, illetve az első Orbán-kormány első félidejében került sor, amikor 50-60 százalék között tartották a GDP-arányos adósságot - mondta Kovács Árpád.

Fiskális lazítás

A „nyugalmi" állapotot követően azonban elkezdődött a fiskális lazítás időszaka, ami 2004-ig még kezelhető is volt, de 2006 nyarára elszabadult, s így érkezett meg az ország a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságba. Ráadásul 2002-ben egy jelentős trendforduló is bekövetkezett: az államadósság szerkezetén belül növekedni kezdett a devizaadósság. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy 2006-ig a bőséges forrásokat kínáló pénzügyi környezet sem állított korlátot az adósság növekedésének.

A kényszerű kiigazítások jegyében 2006-tól jelentek meg a különböző csomagok, ugyanakkor a fiskális politika képtelen volt növekedést ösztönző lépéseket tenni, sőt inkább a keresletet szűkítette.

IMF-hitel és magánnyugdíj-reform

Az elmúlt években ugyanakkor egyedi hatások is befolyásolták az államadósság alakulását. Az egyik ilyen az IMF-EU-hitel felvétele, illetve nagy részének 2008-2009-es lehívása. Ugyanakkor azt jó tudni - hangsúlyozta az elnök -, hogy az egész adóságon belül az IMF-EU-hitel mindössze 10-12 százalékot tesz ki. A gond inkább a rövid futamidővel van, ami egyébként általánosan is igaz a magyar államadósság lejárati szerkezetére, ami nálunk 3,8 év futamidőt takar, miközben az uniós átlag 5,5 év.

A másik nagyhatású egyedi hatással a magánnyugdíjpénztárak felszámolása járt, amit Kovács Árpád reformként aposztrofált. A 3000 milliárd forint értékű magánnyugdíjpénztári vagyon mára 700 milliárdra olvadt a Nyugdíjreform Alapnál.

Három százalék alatt kell tartani a hiányt

Kovács Árpád szerint a magyar GDP-arányos államadósság jövőre 77 százalék lesz, 2014-re pedig 73,7 százalékra apad. A Költségvetési Tanács elnöke szerint, amennyiben az elkövetkező esztendőkben nem száll el a forint, tűrhető mértékű gazdasági növekedést produkál az ország, és 2,8 százalékon tudjuk tartani az éves államháztartási hiányt, akkor 2026-ra érhetjük el a maastrichti kritériumot, vagyis azt, hogy a GDP-arányos államadósságunk 60 százalékra csökkenjen.

Ehhez azonban az is kell, hogy visszatérjen a bizalom Magyarország iránt, megszűnjön a tőkekivonás, s ne növekedjenek a finanszírozás költségei, ellenkező esetben újra fog termelődni az adósság növekedése. Előadása végén azt hangsúlyozta Kovács Árpád, hogy az államadósságot nem lehet visszafizetni, csak kinövekedni.