Az dokumentumban felhívták a figyelmet az ágazat forráshiányára. Arra, hogy vagy több pénz kell a rendszerbe a szabályozott magánforrások bevonásával, vagy szűkíteni kell a közpénzekből finanszírozott ellátást. Most ugyan a korábban tervezettnél nagyobb lett az Egészségbiztosítási Alap költségvetése, de a krónikus forráshiány miatt ez év végére 60 milliárd lehet a kórházak adósságállománya, ami nehéz helyzetbe hozza a beszállítókat is - mondták a szakemberek.
A konferencia résztvevői dokumentumot fogadtak el az ágazat helyzetének javítása érdekében, amit ugyancsak elküldenek a kormányzatnak és döntéshozóknak, bízva abban, hogy végre az ágazatot prioritásként kezeli a kormány. Annál inkább, mert egyre nőnek a kórházi várólisták és továbbra is jelentős az orvos migráció, többen távoznak évente az országból, mint ahányan végeznek az egyetemeken, s kritikus az orvoskar elöregedése - mondta a konferencia szervezője a Figyelő Online-nak.
Banai: nem csökkennek jelentősen a gyógyszerkassza kiadása
A növekedés lehetőségét segíti, hogy a gyógyszergyártók kutatás-fejlesztési kiadásai "rendszerszerűen" leírhatóak lesznek a gyógyszergyártók költségvetési befizetéseiből - mondta a nemzetgazdasági tárca költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Figyelő által szervezett
Banai Péter Benő közölte, ez önmagában mintegy 10 milliárd forint közvetlen bevételkiesést jelent a költségvetésnek jövőre. A Figyelő hetilap által szervezett Medicina XXV. című konferencián a helyettes államtitkár kifejtette: a kormány abban bízik, hogy a gyógyszeripar, a hazai termelés és a hazai innováció stratégiai ágazat tud maradni, és ezzel az államháztartási segítséggel többlet kutatás-fejlesztés, többlet beruházás tud megvalósulni, ami erősíti a hazai gyógyszeripart, így a növekedés és a foglalkoztatás egyik forrása lehet.
 |
| Dr. Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója |
| Fotó: Varga Ágnes |
Banai Péter Benő emlékeztetett: az elfogadott 2013-as költségvetésben nem csökken olyan mértékben a gyógyszerkassza kiadása, mint az a korábbi tervekben (a Széll Kálmán-tervben) szerepelt. Az egészségügy 2013. évi költségvetését ismertetve a helyettes államtitkár kiemelte, hogy az önkormányzatoknak az egészségügyi intézmények működtetéséhez kapcsolódó adósságát 100 százalékban átvállalja az állam, és nem csak az ötezer főnél kisebb települések esetében, ahogy az főszabályként szerepel az önkormányzati adósságátvállalásnál.
Az egészségügyi kiadások tartalmazzák a 2013. évi béremelés fedezetét is a szférában - tette hozzá. Kitért arra is, hogy az egészségügy területén nem biztos, hogy 2013-ban érvényesülni fog az a közszférában általános elv, hogy a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók, ha tovább dolgoznak, nem kaphatnak párhuzamosan nyugdíjat és munkabért is. Úgy vélte, a részletes szabályok kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy például a háziorvosok körében több mint 30 százalék az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek aránya, és ha ők elhagynák a praxisukat, az rendkívül negatív következményekkel járna.
Korrupció és morális válság
A fűnyíró elv szerint bármikor és bármekkora forrás kivonható az egészségügy finanszírozásából addig, amíg nem bizonyítékokra alapozottan születnek a döntések, hanem folyamatszabályozással, mint például a kórházak esetében a teljesítménylimit (tvk) meghatározásával - mondta Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász. A rendszerbe bele van kódolva a korrupció és a morális válság tette hozzá az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatója.
A felsőoktatás átalakítása, a tervezett „röghöz kötés" kapcsán vitába szállt a helyettes államtitkárral Éger István. A MOK elnöke szerint ugyanis nemcsak azt kell nézni, hogy állami pénzen képeznek orvosokat, és azoknak hazai szolgálattal kell törleszteniük ezért, hanem azt is, miként tudnak boldogulni itthon, milyen egzisztenciális körülményeket tud nekik nyújtani az állam.