Akár vissza is igazolhatja a piac
A bejelentéssel kapcsolatban arról kérdeztük Hegedűs Miklóst, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy az árcsökkentés mennyire illeszkedhet a piac jelenlegi, és hosszabb távú várakozásaiba. A szakértő szerint, globális szinten a gázfogyasztás növekedése jóval visszafogottabb lesz, mint azt az elmúlt időszakban láttuk. Ez egyrészt a szerényebb gazdasági növekedés következménye, de hasonlóan jelentős tényező a korszerűbb, takarékosabb technológiák alkalmazása, illetve a megújuló energiák felhasználásának térnyerése.
 |
Ezzel párhuzamosan 2020-ig arra lehet számítani, hogy a világpiacon növekedni fog a kínálat, ami azt ígéri, hogy az árak nem fognak nőni, sőt mérséklődésre is számíthatunk. A technológiák fejlesztésével ugyanis olyan, korábban gazdaságosan nem elérhető készletek is kitermelhetők lesznek, amelyek bővíteni fogják a kínálatot. Oroszországban hatalmas palagáz készletet találtak, de Lengyelországban is arra készülnek, hogy feltárják hasonló mezőiket, amivel kiválthatják az orosz gázimportot. Az Egyesült Államok míg korábban az egyik legjelentősebb gázimportőr volt, az évtized végéig exportőrként jelenik meg a világon.
 |
A nagyobb kínálaton kívül az árcsökkenés irányába hathat - magyarázta Hegedűs Miklós, hogy ha lassan is, de változtatnak az árképzés módján is a szerződésekben, leginkább abban, hogy szorosan a kőolaj árának alakulásához kössék a gáz árát. A legújabb hosszú távra kötött szerződésekben, akár 20-30 százalékos mértékig már szerepet kaphatnak az elszámolásokban, az aktuális piaci gázárak is. Ezek a tényezők együttesen mutatnak arra, hogy a korábbi évek fokozatos drágulásával szemben, akár az árak csökkenésével is lehet kalkulálni - összegzett a szakértő.
A németeknél drágul az áram
Jelentősen drágul az áram Németországban Átlagosan tíz százalékkal, egyes területeken még ennél is nagyobb mértékben drágul a villamos energia Németországban jövő január 1-jétől. Ezt az úgynevezett energiafordulattal, azaz az atomenergiáról a megújuló energiára történő átállás költségeivel indokolják a szolgáltatók. Németországban a Merkel-kormány a közvélemény nyomására az ország nyolc legidősebb reaktorának azonnali leállítása mellett döntött, és előrehozta a többi reaktor leállításának határidejét. Ugyanakkor az állam jelentősen támogatja a szél-és a napenergia hasznosítását, ennek költsége viszont beépül a villamos energia árába. A németek Európában az egyik legmagasabb áramdíjat fizetik. Az átlagos ár kilowattóránként 24 eurócent, míg Franciaországban mindössze 13 cent, Nagy-Britanniában pedig 14 eurócentnek megfelelő összeg.Míg Magyarországon az áram árának 10 százalékos csökkentését jelentette be a kormány, addig Németországban pont az ellenkezője történik, 10 százalékkal drágulni fog az áram jövő év elejétől. Vajon mivel magyarázható, hogy a németek pont ellentétesen látják a várható piaci tendenciákat, ami az energia árak mérséklődésére alapozna? Ezzel kapcsolatban Hegedűs Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban fokozatosan zárják be az atomerőműveket, és az árakban azt tükröztetik vissza, hogy a részben helyükbe lépő megújuló energiaforrások egyelőre drágábban kerülnek be a rendszerbe.
Van ugyanakkor egy másik igen csak racionális szempont is - hangsúlyozta a szakértő -, nevezetesen az, hogy a német ipar élenjár az alternatív technológiák kifejlesztésében és a berendezések gyártásában, s gazdasági erejének nagysága azt is lehetővé teszi, hogy hatalmas napenergiára alapozott erőműveket hozzon létre, még akkor is, ha Németország nem a napsütötte órák magas számáról ismert a világban. Olyan befektetésnek tekintik a kutatás-fejlesztést és persze a gyártást, ami búsásan fog megtérülni, amit arra alapoznak, hogy globálisan a megújuló energiák részaránya a jelenlegi 5-6 százalékról 20-ra fog emelkedni néhány évtizeden belül, s ebben szállítóként meghatározó szerepet játszik majd Németország.
Magyarország a szembe sávban
A gáz, az áram, és a távfűtés árának csökkentésével a magyar kormány éppen ellentétes üzenetet küld, azt hogy bár a világ másfelé halad, mi továbbra is arra a fosszilis energiára alapozunk, ami zömében importból származik, ezért függőségünk megmarad. Ráadásul ezt megfejeli egy olyan logikai ellentmondással, aminek az a hamis kiinduló pontja, hogy a hazai szolgáltató cégek mekkora profitot zsebelnek be, ami nem igaz. De ahogy a bankokat jó utálni, úgy a gáz- és áram cégeket is, erre a közvélemény vevő - fejtegette Hegedűs Miklós. Ezzel szemben az igazság az, hogy a magyarországi energiaárak az európai uniós 27-ek átlaga körül van, s 2011-ben nem hogy nyereség nem képződött, de veszteségesek voltak a szolgáltató cégek.
A szolgáltatók eddig is lassan haladtak a rendszerek modernizálásával, a költségtakarékos megoldások bevezetésével, mostantól viszont akár teljesen le is állhatnak a fejlesztésekkel. Ha ugyanis azt látják, hogy a kormány a magára kötelező törvényeket sem tartja be, azt hogy kénye-kedve szerint kényszeríthet ki árakat, akkor véglegesen elszáll az üzleti bizalom. A külföldi befektetők ismételten nagy pofont kapnak, s ezért nincs is min csodálkozni azon, hogy Magyarország esetében már inkább tökekivonásról beszélhetünk, mint beruhuházásról - mondta Hegedűs Miklós.
Száz milliárdot buknak a szolgáltatók Magyarországon évente körülbelül 3,6 milliárd köbméter gázt fogyaszt el a lakosság. A háztartások 18 ezer milliárdos éves költésének 5-5,5 százaléka megy el a gáz és a villanyszámlák kifizetésére. Ha 10 százalékkal csökkentik az árakat, az nagyjából 100 milliárd forint, ebből 80-82 milliárd forint bevételkiesés éri a cégeket, míg 18-20 milliárd az állami költségvetésnek fog hiányozni az elmaradt áfa befizetés miatt. Január elsejétől a távhő árát is csökkenti a kormány, az 18 milliárdos kiesés a cégeknek.