Többszöri módosítások és foltozgatások után, három Matolcsy-csomaggal megspékelve, az országgyűlés elfogadta Magyarország 2013-as költségvetését. A korábban számítottnál kisebb növekedés, viszont nagyobb infláció mellett „vésték kőbe" ismét az új számokat. A leglényegesebb változás, hogy a korábban saját maguk által törvényben rögzített 2,2 százalékos hiánycélt 2,7 százalékra emelték, ami forintra lefordítva azt jelenti, hogy a nyáron elfogadott 653 milliárd forintos deficit helyett 841 milliárd forint lesz a hiány 2013-ban, persze, ha teljesülnek a szintén feltupírozott bevételek és kiadások. Az új tervek szerint ugyanis a bevételi főösszeget a korábbi 15,1 milliárd forintról 15,3 milliárd forintra emelték, miközben a kiadásokat 15,7 milliárdról 16,2 milliárdra tornászták fel.

A többszöri újratervezéshez több tényező együttállása is szükséges volt, nem utolsósorban, hogy a folyamatosan romló makrogazdasági mutatók, növekedés, infláció mellett, a hiteltárgyalásokat folytató EU és IMF se hitte el az Orbán-kormány által „kőbe vésett" számokat, a hiány lefaragására tett ígéretek teljesíthetőségét. Ennek lett következménye a három egymást követő Matolcsy-csomag, amit a hivatalos verzió csak egyenlegjavításként emlegetett. Összességében a három Matolcsy-csomag 854 milliárd forintot kóstál, igaz szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy halmozódhatnak a különböző tételek.

A megszorító csomagok bejelentése, illetve utóbb törvényi elfogadása egyben azt is jelezte, hogy a korábban kiindulási alapnak lefektetett makroelőrejelzések sem stimmelhetnek, így azokat is alaposan átfaragták. Míg nyáron azt jelezték előre, hogy 2013-ban 1,6 százalékkal fog növekedni a magyar gazdaság, a büdzsét már 0,9 százalékra hűtött bővülésre alapozták. Kisebb növekedési ütem mellett a foglalkoztatottak száma sem gyarapodhat 2,2 százalékkal, így az új érték 0,7 százalék lett, de emellett azt jósolják még, hogy a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos lesz a korábban jelzett 10,3 százalék helyett. Az új terv szerint ezért a lakossági fogyasztás serm fog bővüni 0,3 százalékkal, éppen ellenkezőleg, félszázalékponttal csökkenni fog jövőre. Rossz hír az is, hogy az Orbán-kormány 2013-ra 5,2 százalékos inflációval számol a korábban fundamentumnak tekintett 4,2 százalék helyett, arról nem beszélve, hogy a külföldi elemzők is alacsonyabb, maximum 4,5 százalékos pénzromlást prognosztizálnak.

Olcsóbb lesz a gáz és az áram januártól

Jövő év január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és áram ára - ismertette a kormány döntését Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Erről a kabinet végleges döntést hozott - nyomatékosította a politikus, jelezve, hogy mindez 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán. Lázár János emlékeztetett, ma az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés. Orbán Viktor Salgótarjánban pedig azt jelentette be, hogy a távhő árát is mérsékelni fogják szintén 10 százalékkal. Az árcsökkentést a szolgáltatóknak kell lenyelniük - az ígéret szerint. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ha a szolgáltatók elesnek 10 százaléknyi bevételtől, akkor el fognak maradni a vezetékek, rendszerek felújítása, fejlesztése, aminek nyomán akár kimaradások is lehetnek az ellátásban.

Zsugorodott az ipari termelés

Az ipari termelés 1,7 százalékkal csökkent októberben az egy évvel korábbihoz és 3,8 százalékkal az előző hónaphoz képest. A munkanaphatástól megtisztított éves index szintén 3,8 százalékos visszaesést mutat. Három havi csökkenés után az év első tíz hónapjában 0,9 százalékkal kisebb volt az ipari kibocsátás, mint az előző év azonos időszakában. Az adatok megegyeznek múlt héten közölt előzetes számokkal. Októberben az ipari termékek belföldi értékesítésének volumene 4,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az export viszont - kéthavi visszaesés után - 1,2 százalékkal ismét nőtt. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva az előző hónaphoz képest a belföldi eladások 4,8, az export 1,4 százalékkal zsugorodott.

Megállapodtak a minimálbér emeléséről

A minimálbér 2013-ban az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik. A megállapodás szerint bérajánlás nem lesz, 11 ágazatban pedig a kormány fél éven keresztül átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. Ez a kormány által az oldalak rendelkezésére bocsátott számítások szerint maximum 10 milliárd forint költségvetési forrást igényel. Az érintett 11 ágazatban 256 ezer munkavállaló dolgozik, közülük például a kiskereskedelemben 90 ezer, az építőipar két érintett ágában - a speciális szaképítésben és az épületek építése terén - 40 ezer, az élelmiszergyártásban 30 ezer dolgozó bérét érinti az intézkedés. Ezen négy ágazat mellett a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint a szálláshely szolgáltatásban, és a vendéglátásban segítené a kormány a béremelést.

2014-ben már lesz az eurózónának közös bankfelügyelete

Az eurózóna közös bankfelügyelete 2014. március elsejétől kezdi meg működését - jelentette be Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, tájékoztatva újságírókat az Európai Unió pénzügyminisztereinek csütörtök hajnalig tartó brüsszeli üléséről. "Megállapodtunk a legfőbb kérdésekben, egy európai bankfelügyelet létrehozásáról, amelynek 2014-ben kell megkezdenie működését" - mondta Schäuble a maratoni, több mint 13 órán át tartó tanácskozás után. Az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül létrehozandó bankfelügyelet működésének jogi kereteit jövő februárig véglegesítik az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetések után, így az EKB-nak egy éve lesz arra, hogy felkészüljön az új feladatra. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett a brüsszeli tanácskozás után csütörtök hajnalban Michel Barnier, a belső piacért felelős európai biztos is.