Nyugdíj: tudják, de nem teszik

2012-12-17 11:32
A lakosság többsége ismeri az önkéntes pénztári megtakarítás előnyeit, de nincs még semmilyen nyugdíjcélú megtakarításuk.
A lakosság többsége annak ellenére is tisztában van az önkéntes pénztári megtakarítás jellemzőivel és előnyeivel, hogy még nem tagja egyik önkéntes pénztárnak sem - derül ki az ING Nyugdíjpénztár az önkéntes pénztári tagsággal nem rendelkezők körében végzett felméréséből. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 57 százalékának nincs még semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, 43 százalékuk kezdett el tartalékot gyűjteni erre a célra. Mindemellett a válaszadók 53 százaléka úgy gondolja, hogy fontos lenne idős korára saját nyugdíjtartalékot képeznie.

A nyugdíjcélú megtakarításra alkalmas lehetőségek között az első három helyen az ingatlanvagyon, az életbiztosítási tartalék és az önkéntes pénztári megtakarítás szerepelt a válaszadók körében. A megkérdezettek szerint az önkéntes pénztári felhalmozás legfontosabb előnye a vagyon örökölhetősége (92%), hiszen így a megtakarítás a tag esetleges halála esetén sem vész el, hozzátartozói megkaphatják az egyéni számláján gyűjtött megtakarításokat. Az adójóváírás lehetősége is nagy vonzerőt jelent (92%), jól ismert és hatékony az állami ösztönzés eme formája. Előnyösnek találják még a válaszadók a rendkívül rugalmas tagdíjfizetési lehetőséget (83%), amelynek révén az évtizedek alatt mindig az anyagi lehetőségeikhez mérten fizethetnek be az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra.

A 45-55 közötti korosztály közel kétharmada tartja nagyon fontosnak, hogy nyugdíjas éveinek anyagi hátteréről maga is gondoskodjon. A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályt - a 2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulókat - a szabályozás is kiemelten kezeli, pénztári megtakarításaihoz ugyanis magasabb adó jóváírási limitet rendel, 130 ezer forintos összegben. A 35-45 közötti korosztály közel 55 százaléka tartja fontos célnak a nyugdíjcélú takarékosságot és még a legfiatalabb korosztály, a 25-35 év közötti válaszadók 45 százaléka is nagy jelentőséget tulajdonít a hosszú távú biztonság érdekében szükséges tartalékképzésnek.