Kitűzte a Kocsis István és öt társa ellen indult büntetőeljárás első tárgyalási napjait a Kaposvári Törvényszék - tudta meg a Figyelő Online Vadócz Attila bírósági szóvivőtől. A vádirat szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó (15 milliárd forint értékű) hűtlen kezelést követett el a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója és vádlott társai. A január 21-én vádirat-ismertetéssel kezdődő első tárgyalás másnapot követi a 22-én, majd 23-án és 24-én folytatódó bírósági per. A nyilvános tárgyalás helyszínéül - tekintettel a vádlottak számára és a várható élénk média-érdeklődésre - a Kaposvári Törvényszék több mint száz fő befogadására alkalmas dísztermét jelölték ki.
Az első rendű vádlott Kocsis István, aki a 2005 és 2008 között Magyar Villamos Művek vezérigazgatója volt. (Az MVM-ügyről augusztusban és szeptemberben több cikket közölt a Figyelő Online és a Figyelő hetilap). Másodrendű vádlott Szász András, aki a vádirat tárgyát képező időszakban, 2006 és 2008 között Kocsis István tanácsadója volt. Korábban a Hetek által megtekintett, hat pontot tartalmazó vádirat szerint Kocsis, Szász és a 2011-ben elhunyt Molnár László, az MVM vezérigazgató-helyettese „szervezetten, közös tevékenységüket összehangolva arra törekedtek, hogy az MVM jó pénzügyi és gazdasági helyzetét kihasználva a cégre sorozatosan hátrányos jogügyleteket kössenek".
Harmadrendű vádlottként Kapolyi László üzletember, egykori MSZP-s, majd szociáldemokrata képviselő szerepel az ügyben. Negyedrendű vádlott Kovács József, a paksi Atomerőmű (PA) Zrt. igazgatóságának tagja, aki 2008. áprilisától 2011. május végéig a vállalat vezérigazgatójaként járt el. Ötödrendű Bodajki László, a PA szolgáltatási osztályának egykori vezetője, hatodrendű vádlott pedig Csanádi András, a PA gazdasági és kontrolling osztályának korábbi vezetője, utóbbi kettő ellen bűnsegédlet a vád.
A bíróság egyik vádlott ellen sem rendelt el előzetes letartóztatást. Vadócz Attila hangsúlyozta: a nyomozati szakaszban sem volt szükség előzetes letartóztatás elrendelésére, mert az akkor még gyanúsított szereplők együttműködtek a rendőrséggel. A bírósági szakaszban is ugyanazon okból lehet elrendelni az előzetes letartóztatást, mint a nyomozás során: amennyiben felmerül a szökés, elrejtőzés, a büntetőeljárás meghiúsításának, illetve a bűnismétlésnek a veszélye.