A forrás szerint azok a bizonyítékok, amelyeket nem ismertettek a leletek megtalálását követő sajtótájékoztatón, a genetikai bizonyosság hiányában is minden kétséget eloszlatnak a csontok tulajdonosának személyazonosságát illetően. A kutatók korábban azt mondták, hogy bár a koponyán lévő sérülés és a gerincen észlelet görbület megegyezik a királyról és a haláláról szóló történelmi feljegyzésekkel, de nem szolgálnak elégséges bizonyítékként.
 |
A Leicester Egyetem szóvivője cáfolta, hogy bármilyen információt elhallgattak volna a nyilvánosság elől a pár hónappal ezelőtti tájékoztatón. Hozzátette, az azóta összegyűjtött új bizonyítékokat januárban fogják ismertetni. Ezek között szerepel a halál időpontjának megállapításában segítő radiokarbonos kormeghatározás és az elhunyt életmódjáról értékes információkkal szolgáló fogkőelemzés eredménye.Emellett a sajtótájékoztatón mutatnak először képeket a leletről. A Channel Four nevű csatorna pedig egy projekttel kapcsolatos dokumentumfilmet is műsorra tűz januárban - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
Történelmi feljegyzések szerint III. Richárdot egy leicesteri ferences kolostor templomában helyezték örök nyugalomra, miután Tudor Henrik serege legyőzte és megölte az uralkodót az 1485-ös bosworth-i csatában. Később azonban a VIII. Henrik által elrendelt rendházbezárások miatt a monostort lerombolták és a maradványokat elszállították, így a következő évszázadokban a király sírhelyének pontos helye a feledés homályába merült. Történelmi térképek elemzése révén a brit régészeknek sikerült megtalálniuk az egykori klastrom pontos helyét - amelyet már egy szociális ügyekkel foglalkozó iroda autóparkolója foglal el - és nem sokkal később feltárták a templom alapzatát, valamint két csontvázat, amelyek egyikéről immár biztosan állítják, hogy III. Richárd földi maradványa.