Argentínát 2007 óta folyamatosan az a vád éri, hogy manipulált adatokat szolgáltat az inflációról, a GDP és az ipari termelés növekedéséről, az áremelkedés ütemét a valóságosnál alacsonyabbnak, a GDP-mutatót és az ipari termelési adatot jobbnak tüntetve fel. Ennek részben politikai haszonszerzés az oka, részben az, hogy így akarják csökkenteni az inflációhoz kötött adósságállomány után fizetendő törlesztőrészleteket. A Buenos Aires-i kormány tagadja a vádat.

Szeptemberben az IMF három hónapot adott Argentínának, hogy előrehaladást érjen el az ügyben, és egyben felkérte Christine Lagarde-ot, az IMF vezérigazgatóját, hogy december 17-éig terjesszen be jelentést az argentin intézkedésekről. Ez meg is történt, a jelentést azonban nem hozzák nyilvánosságra - mondta Gerry Rice, az IMF szóvivője. Ha a szervezet igazgatótanácsa nem találja kielégítőnek Argentína válaszát, haladékot is adhat, de fokozatosan szankciókat is hozhat az ország ellen, amelyek a szavazati jog megvonásától egészen az IMF-ből kizárásig terjedhetnek.

Az utóbbira nem volt példa 1954 óta, amikor Csehszlovákiát távolították el a nemzetközi pénzügyi szervezetből. Szakértők különösen az inflációs adatok megbízhatóságát tartják több mint kétségesnek. Az argentin statisztikai hivatal, az INDEC például évi 10 százalékos inflációt jelent, független közgazdászok ellenben 20-25 százalékra teszik a valóságos számot.