Londoni elemzők múltheti prognózisa szerint csak egy hét eleji forintesés akadályozhatta volna meg a mai forintesést, ez ugyan tegnap bekövetkezett, a Monetáris Tanács mégis az újabb mérséklés mellett döntött. A 25 bázispontos csökkentés már az ötödik a sorban, az augusztusi 7 százalékról így 5,75 százalékra csökkent az alapkamat.

Az új kamatszinthez képest már "látótávolságon belülre került" a valaha volt legalacsonyabb, a 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalékos kamatszint.

Londoni elemzők a kamatcsökkentési ciklus további folytatására számítanak, és úgy látják, hogy az irányadó ráta jövőre 5,00-5,25 százalékig csökken. Hétfői elemzéseikben egyes közgazdászok azonban úgy vélekedtek, hogy tartós forintgyengülés esetén leállhat a kamatcsökkentési folyamat.


A forint nem reagált a döntésre

Nem változott a forint árfolyama a 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés bejelentését követően, kereskedők szerint a piacok már hétfőn beárazták az MNB Monetáris Tanácsának lépését.

Az eurót hétfő esti árfolyamán, 287,99 forinton jegyezték, erősebben a kora délelőtti 289,16 forintos kurzusnál.

A dollár 218,55 forinton állt néhány perccel 14 óra után a reggeli 219,54 forinttal szemben. A svájci frank és a jen árfolyama gyakorlatilag változatlan maradt, az előbbit 238,71 forinton, a japán valutát 2,6084 forinton jegyezték.

Simor távozásáig további csökkenés lehet

A Jegybank elnökének márciusban jár le a mandátuma, addig azonban tovább mérséklődhet az alapkamat és akár az is előfordulhat, hogy Simor András úgy áll fel a székéből, hogy 5,25 százalékos az irányadó kamatláb - mondta a Figyelő Onlinenak Török Zoltán a Raiffaisen Bank vezető elemzője. Szerinte ezt legfeljebb egy magyar specifikus forintgyengülés akadályozhat meg, azaz ha úgy gyengül a hazai valuta, hogy közben a többi fizetőeszköz szinten marad. Az elemző ugyanakkor azt is megjegyezte: nem lehet  pontosan megmondani, hogy milyen elveket és milyen súlyozással tart szem előtt a Monetáris Tanács, az azonban valószínű, hogy egy 5-10 százalékos forintgyengülés átmenetileg lassíthatja a kamatcsökkentést. A mai nap tanulsága, hogy a tegnapi 2 százalékos gyengülés még nem volt elég ehhez.

Török Zoltán szerint ugyan veszélyes az alacsonyabb kamatszint, hiszen a kedvezőtlen hírekre érzékenyebben reagál a forint, ám ezek a kockázatok mindenképpen kezelhetők. A monetáris tanács ülése például nem csak havonta hívható össze, tartható rendkívüli ülés is - tette hozzá.

Ismét a külsősök

A monetáris tanács előtt a 6,00 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a csökkentésre szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követő budapesti tájékoztatón.

A "szűk többség" a jegybank szóhasználatában arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, vélhetően a külső tagok szavazataival foglalt állást a kamatcsökkentés mellett, akárcsak az elmúlt négy alkalommal.

A kamatcsökkentési ciklus során eddig rendre a monetáris tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentése mellett, míg a belső tagok a kamatszint tartására. Előbbiek amellett érvelnek, hogy alacsonyabb kamatszint indokolt és lehetséges a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Az óvatos belső tagok azonban attól tartanak, hogy a külső gazdasági klíma romlása esetén egy túlságosan alacsony kamatszint veszélyeztetné a magyar eszközök, így a forint stabilitását.

Az eddig kamatcsökkentéseket a piacok lényeges árfolyam-ingadozás nélkül fogadták. Az euró augusztus vége óta többé-kevésbé a 280-285 forintos sávban mozog, míg a magyar állampapírok hozamai - a jelentős kockázati felárcsökkenéssel párhuzamosan - estek.

Óvatosságra intheti ugyanakkor a monetáris tanács tagokat a forint esetleges további gyengülése. Hétfőn az euró forintárfolyama május óta nem tapasztalt mértékben, mintegy 1,5 százalékkal gyengült és 288 forint fölé ugrott. Kereskedők szerint a forint gyengülése mögött elsősorban magyar hatások voltak, ezek között van az is, hogy bizonytalan még, ki váltja az MNB elnöki székében Simor Andrást, akinek márciusban jár le mandátuma.

A kamatcsökkentési kedvet azonban fűti az egyre lassuló infláció. Novemberben éves szinten 5,2 százalékkal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak, jóval lassabban az októberi 6,0 százaléknál és a szeptemberi - több mint négyéves csúcsot jelentő - 6,6 százaléknál.

Londoni elemzők: csökkenhet a mozgástér

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntése előtt kialakult forinteladási nyomás azt jelezheti, hogy korlátozott lehet az MNB monetáris tanácsának további enyhítési mozgástere - vélekedtek a 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés bejelentése után londoni elemzők.

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza kommentárjában közölte: tekintettel a negyedik negyedévben is "nyomott" gazdasági teljesítményre, a ház nem zár ki "még néhány" további kamatcsökkentést az MNB részéről a következő hónapokban, feltételezve, hogy fennmarad a globális kockázatvállalási hajlandóság.
Jackson szerint ugyanakkor az, hogy a forint egy nappal a kamatdöntés előtt öthavi mélypontra gyengült az euróval szemben, arra vall, hogy a piac esetleg nem tolerálna sok további MNB-kamatcsökkentést. A Capital Economics londoni elemzője szerint mindezt valószínűleg tetézik a piaci aggályok azzal kapcsolatban, hogy a kormány kit jelöl a tavasszal távozó Simor András utódjául az MNB élére.