- Inkább az egyéneknél tapasztalható ez. A cégek ma már szervezetten, függetlenül az ünnepektől működtetik felelősségvállalási programjaikat.

- Érződik-e a válság az adományozási büdzséken?

- Igen, csökkennek az erre fordítható keretek. Partneri viszony kialakítása esetén azonban a lehetőségek még bővülhetnek is. Csak akkor fenntartható valami hosszú távon, ha az érdekek találkoznak.

- Ezek szerint ma már nem elég a vállalatokat azzal megkeresni, hogy bizonyos célra adjanak pénzt?

- Régóta nem elég. Ezt figyelembe kellene vennie az összes színháznak, oktatási intézménynek, alapítványnak, kórháznak. Szolgáltatni kell, és azokat, akik igénybe veszik ezeket, más módon is meg kell szólítani.

- Úgy hangzik, mint egy üzleti modell.

- Minden ilyen jellegű intézménynek úgy kellene működnie, mint egy tőzsdei vállalatnak. Üzleti, stratégiai tervének, auditorának kellene lennie. Csak az eredményességet itt nem a nyereségben mérik, hanem például nálunk, a Bátor Tábornál abban, hogy egy adott évben hány daganatos és egyéb betegségben szenvedő gyermeknek segítettünk visszatérni a való világba.

- A Bátor Tábor büdzséje az idén nem is csökkent?

- Nem. Van egy profi csapatunk, amely kifejezetten a pénz gyűjtésével foglalkozik. Amerikában azt mondják, ha a pénz megszerzésének költsége harminc százalék alatt van, akkor a szervezet hatékony. De hangsúlyozottan ugyanilyen profi-nak kell lenni az elszámolásnak is, hogy megmutassuk, a pénz ténylegesen arra ment, amire az adományozók azt szánták.

- Ön számos jótékonysági szervezetben, alapítványban vállal szerepet. Saját magánvagyonából mennyit áldoz erre?

- Több százmillió forintot költöttem ilyen célokra, ez a vagyonomból egy elég nagy rész.

- Ismer olyan magyar embert, aki magánvagyonából ilyen arányban költött jótékony célokra?

- Demján Sándor magánvagyonából évente jelentős összeget költ erre. Éves, rendszeres nagy költésről másnál nincs tudomásom.

- Adakoznak a magyar vagyonosok?

- Általában az általuk vezetett cég adakozik. Azok, akik ténylegesen saját vagyonukból áldoznak, lehetnének sokkal többen.

- Ön már 31 évesen eldöntötte, hogy 40 évesen abbahagyja a sikeres bankári pályáját, és jótékonykodással foglalkozik majd. 12 év után hogy látja, megérte?

- Igen. Egészen más, jobb minőségű életet élek. Sokkal több benne az érzelem, melyben a pénznek nincs jelentős szerepe.

- Mit szól ehhez a családja, a gyerekei?

- A gyerekek részesei ennek. Nagyon fontos, hogy mekkora spektrumon mozgatjuk a gyermekeinket. Ha csak a szomszédok, osztálytársak vannak benne, és az a legnagyobb problémájuk, hogy mindegyiknek van iPadje, és nekik nincs, akkor borzasztó szomorúak lesznek. Ha a spektrum széles, és benne van olyan is, akinek esélye sincs arra, hogy iPadje legyen, esetleg éhezik, vagy adott esetben Szomáliában született, akkor egész másként látja ezeket a dolgokat. A gyermekeim megismerkedtek ezzel. A két nagyobb már a Bátor Tábor önkéntese.

- Másként ítéli meg ma az üzleti világot?

- Számomra ma már egyértelmű, hogy azok a cégek tudnak hosszú távon talpon maradni, ahol egyformán megmozgatják az értelmet és az érzelmet. Ezt felismerték a világ nagyvállalatai.

- Miben látja a gazdasági válság okát?

- Egyrészt miközben a folyamatok globálissá váltak, a szabályozás megmaradt lokálisnak. Másrészt a rövid távú gondolkodás átvette az irányítást.

- Fogunk még úgy élni, mint korábban?

- Úgy semmiképp. A biztonságérzetünk már sosem lesz olyan, mint régen volt. A változás állandó lesz és egyre gyorsuló.

- Magyarországon is a bizonytalanságot tartják a legnagyobb problémának.

- Ez egy más típusú, kreált bizonytalanság. A globális változások között mégis kiszámítható környezetet kell teremteni, ahol a tőke jól érzi magát. Ha háromnaponta törvényeket módosítanak, akár az előzővel szöges ellentétben, az nehezíti az üzleti életet.

- Az állam jelenlétének erősítése csökkentheti a globális bizonytalanságot?

- A változásra a legjobban az alulról jövő kezdeményezések adnak választ. Mire a központosított centrikus válaszok leérnek a végrehajtási szintre, érvényüket vesztik. Az állam legfontosabb szerepe, hogy világos, tiszta környezetet teremtsen az alulról jövő kezdeményezéseknek.

Névjegy52 éves, nős, három gyermek apja. Befektetési bankár, a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, később a bank londoni központjának egyik vezetője. 40 évesen kiszállt az üzleti életből. Azóta megalapította a Mosoly Alapítványt; a Bátor Tábor Alapítvány elnöke. Több, kultúrával, képzőművészettel összefüggő szervezet támogatója.

KedvencekKönyv › García Márquez: Száz év magány Zene › Norah Jones Film › A nagy balhé Hobbi › futball, képzőművészet