Rostoványi Zsolt

A diploma megszerzését követően elhelyezkedési lehetőségeik az elmúlt években megnehezült gazdasági feltételek ellenére általában jónak nevezhetők, bár a válság hatására a korábbiakhoz képest kétségkívül romlottak. Mindez jelentős mértékben a diploma magas presztízsének köszönhető.

Nem véletlen, hogy a diplomás pályakövetési rendszer keretében megkérdezett, két, illetve öt évvel ezelőtt végzett hallgatók egyaránt ezt a tényezőt sorolták az első helyre a BCE-képzés erősségeire vonatkozó kérdésre adott válaszukban. Bizonnyal a BCE-diploma elismertsége játszott fő szerepet abban is, hogy a gazdaságtudományi képzési területen bekövetkezett drasztikus, 95 százalékos állami finanszírozású keretszámcsökkenés ellenére az egyetem tavalyhoz képest növelni tudta felvett hallgatóinak a számát. Nagy kérdés azonban, vajon mindez megismétlődik-e 2013-ban is.

Piacképes diploma
A közgazdászdiploma oktatáskutatók elemzése szerint egyike a legpiacképesebbeknek, birtokában a megnehezült gazdasági feltételek közepette is más diplomával összevetve viszonylag rövid idő alatt aránylag jó kezdő fizetéssel biztosított az elhelyezkedés. Amint arra kormányzati körök részéről több ízben történt utalás, a gazdaságtudományi képzési területen 2013-ban egyáltalán nem lesz állami finanszírozású hely. Tervek születtek más területeken is az állami finanszírozású, teljes ösztöndíjas keretek radikális szűkítésére. Az önköltség fizetése komoly anyagi terheket ró a hallgatókra, illetve családjaikra. Nagysága a BCE egyes kurrens, magyar nyelvű szakjain megközelíti a félévenkénti 300 ezer forintot, az angol nyelvűeken ennél lényegesen magasabb. A szociálisan kedvezőtlenebb körülmények között élő családok számára még ennél kisebb összeg előteremtése is komoly nehézségeket jelent. Az elmúlt évek jelentkezési adatai is jól mutatták, hogy egyes társadalomtudományi, illetve agrár szakok önköltséges formái iránt meglehetősen visszafogott volt a hallgatói érdeklődés.

A kormányzat szándékai szerint a csökkenő állami finanszírozású  (teljes ösztöndíjas) helyeket a részösztöndíjas helyek számának jelentős növelésével igyekszik kompenzálni, a hallgatók, a családok önköltség fizetésével járó jelentős anyagi terheit pedig a rendkívül kedvezményes Diákhitel2 révén úgymond az állam vállalja magára.

Bizalmatlanság
Igen ám, csakhogy 2012-ben a meghirdetett 15 500 részösztöndíjas helyet érdeklődés hiányában 5550-re kellett lecsökkenteni, s abból is mindössze 1961-et vettek igénybe a diákok. A Diákhitel2 iránt is jóval szerényebb volt az érdeklődés: 2012. november 30-ig 4950-en igényelték a várt 8-9000 helyett. A hitelekkel, az eladósodással szemben a mai Magyarországon érthető módon nagy a bizalmatlanság. Nagyon nehéz előre látni, hogy mi lesz 5-6 év múlva: tartható lesz-e az alacsony kamat, tudja-e az állam tartósan biztosítani a Diákhitel2 terheinek átvállalását? Az önköltség és a mindennapi kiadások együttvéve akár több évtizedes eladósodáshoz is vezethetnek.

Kritikus helyzetben van a magyar felsőoktatás, a minőség javítását előtérbe állító átalakítása, reformja szükségszerű. Gyakorta úgy tűnik azonban, az állam nem döntötte el, mit is akar: kivonulni a felsőoktatásból vagy ellenkezőleg, nagyobb szerepet vállalni abban. Nagy a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, és átgondolt, világos, hatástanulmányokon alapuló felsőoktatási stratégia helyett különböző, gyakran fiskális szempontokon alapuló koncepciók, váratlan lépések váltják egymást. A jelentős támogatáscsökkentések kritikus helyzetbe hozták a felsőoktatási intézményeket, az állami finanszírozású keretszámokkal kapcsolatos döntések, illetve koncepciók nehéz helyzetbe hozták a hallgatókat. A tét pedig óriási: a nemzet jövője.

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem rektora