Az unió statisztikai hivatalának metodikája szerint az minősül kiskeresetűnek, akinek egy órára számított teljes jövedelme az országában számított átlagjövedelem kétharmada vagy annál kevesebb. A módszertanból következik, hogy hatalmas különbségek vannak az egyes országok között, Bulgáriában például a küszöb 1 euró, Dániában viszont 16,6 euró. A legmagasabb, 27,8 százalék, Lettországban volt a kiskeresetűek aránya, majd Litvánia (27,2 százalék), Románia (25,6 százalék), Lengyelország (24,2 százalék) és Észtország (23,8 százalék) következik. A legalacsonyabb arányszámúak listáját 2,5 százalékkal Svédország vezeti, megelőzve Finnországot (5,9 százalék), Franciaországot (6,1 százalék), Belgiumot (6,4 százalék) és Dániát (7,7 százalék).

Nagy szóródást mutatnak a statisztikák a nemek szerinti megoszlástól, a képzettség fokától és a munkaszerződés jellegétől függően. A 27 tagország átlagában a nők 21 százaléka, de a férfiak csupán 13 százaléka minősült kiskeresetűnek 2010-ben az alkalmazottak körében. Bulgáriát kivéve mindenütt a nők állnak rosszabbul, Cipruson 31,4 százalékuk kiskeresetű, majd Észtország (30,1 százalék), Litvánia (29,4 százalék), Németország és Lettország (28,7-28,7 százalék) következik. A legjobb a nők helyzete Svédországban, ahol csak 3,1 százalékuk számít kiskeresetűnek. Nagyok a különbségek attól függően is, hogy az alkalmazottnak határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződése van. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak 31,3 százaléka esett a kiskeresetűek kategóriájába az unió 27 tagországában, míg a határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozóknak csupán 15,7 százaléka.

A határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében Hollandiában volt a legnagyobb a kiskeresetűek aránya, 47,9 százalék. A további sorrend: Lengyelország (42,5 százalék), Németország (38 százalék), Bulgária (36,9 százalék), Magyarország és Nagy-Britannia (36,4-36,4 százalék). Nagy szerepe van a képzettség fokának, uniós átlagban az alacsony képzettségűek 29 százaléka, a középszintű képzettségűek 19,3 százaléka, a felső fokú végzettségűek mindössze 5,8 százaléka minősült kiskeresetűnek. A legrosszabb helyzetben Németországban vannak az alacsony képzettségűek, 47,9 százalékuk kiskeresetű. Magyarországon az Eurostat kimutatása szerint a kiskeresetűségi küszöb óránként 2,3 euró jövedelem. Az alkalmazottak 19,8 százaléka kiskeresetű, ezen belül a nők 21,5 százaléka és a férfiak 18,1 százaléka. Az alacsony képzettségűek 40,8 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 2,1 százaléka, a határozott idejű szerződéssel rendelkezők 36,4 százaléka, a határozatlan idejű szerződésen alapuló munkaviszonyban dolgozók 18,6 százaléka minősült kiskeresetűnek.