Emelkedik a minimálbér
Ha már a béreknél tartunk, az év elejétől a minimálbér 5,4 százalékkal - a 2012-es 93 ezer forintról 98 ezer forintra - nő, a szakmunkás minimálbér pedig 5,6 százalékkal, 108 ezerről 114 ezer forintra. A kormány 11 ágazatban 2013 első félévében átvállalja a minimálbér-emelés költségeit és az emelésre eső járulékköltségeket is, ami számítások szerint 10 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek.
 |
A minimálbér emelése 2 százalékos reálbér-növekedést jelenthet 2013-ra Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint. (Ez némileg meglepő adat, ugyanis a kormány a költségvetést 5,2 százalékos infláció mellett tervezte - a szerk.) A 11 ágazat kormányzati támogatásáról úgy vélekedett: ez a lépés arra jó, hogy az átmeneti gazdasági stagnálást vagy a lassú növekedést kezelje, arra épül, hogy 2014-ben már lesz egy dinamikusabb növekedés, amikor a vállalatok a minimálbér-emelést könnyebben ki tudják gazdálkodni.
Csökkennek a rezsiköltségek
Január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára, valamint a távhőé is. A kormánydöntést ismertető Lázár János elmondta, hogy az intézkedés 3,8 millió családi otthont érint. A családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet - tette hozzá. Az államtitkár kijelentette, hogy az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket - amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok - fogja hátrányosan érinteni. Lázár szerint, dolgoznak azon is, hogy a piaci fogyasztókat megvédjék attól, hogy az energiacégek rájuk hárítsák a lakossági árcsökkentésből fakadó kiesésüket. Lázár János emlékeztetett, ma az érintettt csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés.
Jön a tranzakciós illeték
A január elsejétől bevezetett tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék lesz. A tranzakciós illeték mértékének 2 ezrelékre emelését a második Matolcsy-csomagban rögzítették, amiből a kormány összesen 130 milliárd forint pluszbevételt vár, 90 milliárdot a pénzintézeti szektorból, 40 milliárdot a kincstártól.
A nyugdíjak 5,2 százalékkal nőnek
2013. január 1-jétől 5,2 százalékkal emelkedik azok ellátása, akiknek 2012. december 31. előtt öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot állapítottak meg. Az intézkedés több mint 2,8 millió embert érint. Az emelés átlagos összege ötezer forint havonta. Az intézkedés a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülőket, valamint azokat is érinti, akik korábban rendszeres szociális járadékosként nem kaptak emelést. Növekszik az ellátása azoknak a nőknek is, akik negyven munkában töltött év után vonultak nyugdíjba. Számuk 2012 végére várhatóan meghaladja a 90 ezret.
Választani kell
Az állami szférában dolgozók - a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai - ez év közepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg. A jogszabály szerint a dupla ellátást jövő év április 30-ig kell bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak. Július 1-jétől pedig már nem jár a nyugdíj annak, aki mellette dolgozik. Az öregségi nyugdíj szünetelése alatt a dolgozó továbbra is nyugdíjasnak minősül. Ha megszűnik a munkaviszonya, ezt igazolnia kell, és újra kapja a nyugdíját.
Drágábban utazhatunk a BKV-járatokon
Január elejétől Budapesten nőni fognak a közösségi közlekedés tarifái. Egy vonaljegy 350 forintba kerül, a teljes áru havi bérletért 10 500, a tanuló bérletért 3850 forintot kell fizetni, a nyugdíjas bérlet ára viszont 3700 forint marad.
Kata válthatja eva-t
Jelentős változást hoznak a kis- és közepes vállalkozások számára a 2013 elejétől életbe lépő új adózási formák , a kisadózók tételes adója (kata), és a kisvállalkozói adó (kiva). Az új formáknál igen lényeges szempont az egyszerű adminisztráció, hogy a kata-t választó vállalkozásnak csak bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Mindezt persze csak akkor teheti meg, ha éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, és legalább egy személyt kisadózóként jelent be főállásúként. A kata-t választhatják egyéni vállalkozók, betéti társaságok (bt), és közkereseti társaságok (kkt). Az üzletmenet vitele nagyon egyszerűen adminisztrálható, mindössze bevételi nyilvántartást szükséges vezetni, a kibocsátott számlákon viszont minden esetben kötelező feltüntetni a kisadózói státuszt.
A kata kétségtelenül legnagyobb vonzereje a kisvállalkozások számára, hogy a havi bevételtől függetlenül - ami persze nem haladhatja meg az 500 ezer forintot - személyenként 50 ezer forint befizetésével letudható valamennyi közteher, vagyis a személyi jövedelemadó (szja), a társasági és osztalékadó (tao), az egészségügyi hozzájárulás (eho), és a szakképzési hozzájárulás is, de tartalmazza az egészségbiztosítási és nyugdíj járulékot is. Amennyiben a vállalkozásban valaki részállású munkavállaló, úgy utána nem 50, hanem csak 25 ezer forintot kell befizetni havonta. Az eddig felsoroltakon kívül még egy kötelezettsége van a kata-t választó vállalkozásnak, az iparűzési adó lerovása, melynek átalány összege 50 ezer forint éves viszonylatban.
A sok-sok kedvezőnek tekinthető feltétel mellé ugyanakkor egy jelentős korlátot is beépítettek a törvényhozók, nevezetesen, hogy a tételes kisadózó egy-egy partnere felé nem bocsáthat ki összességében egymillió forintnál nagyobb számlát, ellenkező esetben 40 százalékos büntető adót kell kifizetnie az adóhatóságnak. Ezt a szabályt azért építették be a törvénybe, hogy gátat vessenek a színlelt munkaszerződések elfedésének, hiszen már minimálbér esetén is kisebb közterhet kell befizetni a kata alapján, mint „rendes" foglalkoztatás esetén. Tevékenységi kör szerint további korlátozás, hogy nem választhatják a tételes adózást biztosítási ügynökök, brókerek, de olyanok sem, akik saját tulajdonú vagy bérelt ingatlant üzemeltetnek, adnak bérbe.
Tömegesen választhatják a kisadózók tételes adózását azok az egyéni vállalkozók, akik alanyi áfamentességet vállalnak, közöttük is az evások - mondta a Figyelő Online-nak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke -, de azok a betéti társaságok is, amelyeknek csak egy személyes közreműködő tagjuk van, hiszen havonta 50+4 ezer forinttal lényegében minden közheteher-befizetésüknek eleget tesznek. Ugyanakkor ez nem jelenti azt - vélekedett az elnök -, hogy mindenki számára kedvező lenne a kata, hiszen akik nagy anyagköltséggel, sokféle szolgáltatás igénybevételével dolgoznak, azoknak továbbra is előnyösebb lehet, ha költségeiket leírhatják bevételeikből. Így például korántsem biztos, hogy az adóelkerülők között gyakran emlegetett fodrászok, víz- vagy gázszerelők kata-zni fognak, mivel sok esetben drága készítményekkel, eszközökkel, berendezésekkel dolgoznak, üzlethelyiséget bérelnek, üzemeltetnek, fizetnek a használt energiáért - sorolta.
Jön a kisvállalati adó, a kiva
A kisvállalati adót a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, 500 millió forintban meghatározott összes bevételi és mérlegfőösszeg határ alatt. Azért, hogy a kisvállalati adót ténylegesen a mikro- és kisvállalkozások alkalmazzák, a kapcsolt vállalkozások adatait az értékhatár szempontjából együttesen kell figyelembe venni. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye. A kiva választásával a vállalkozás mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az adó mértéke - e közterhek kiváltására is figyelemmel - az adó alapjának 16 százaléka.