A Stanford Egyetem tanára majd negyed évszázada követi figyelemmel a magyar átalakulást. Tavaly szokatlan levélváltást folytatott a budapesti kormány képviselőivel a magyar politikai rendszer átépítéséről. Vajon hogyan látja egy évvel később a fejleményeket, nemcsak Magyarországon, hanem a globális gazdasági és politikai egyensúly-eltolódás tükrében? Erről kérdeztük telefonon a konzervatívnak ismert amerikai gondolkodót, akinek a munkássága az utóbbi néhány évben progresszívabb álláspontok felé látszik elmozdulni.
– Fukuyama úr, honnan a tartós érdeklődés Magyarország iránt? Vajon a harmadik demokratizációs hullám paradigmájának tart bennünket, vagy egy olyan kirívó esetnek, amellyel érdemes foglalkozni? – Magyarország iránti érdeklődésem 1989 nyarára nyúlik vissza, a kommunizmusból való kitörés idejére, amikor James Baker külügyminiszter kíséretében először jártam ott. Azóta jó néhányszor visszalátogattam, mert annak a fejlődési pályának a példáját látom benne, amelyet tragikus módon megszakított a kommunizmus. Magyarország a stabil demokráciába és a tő...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2013/2 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!