Fukuyama: Magyarországtól többet vártunk

2013-01-10 07:59
A Stanford Egyetem tanára majd negyed évszázada követi figyelemmel a magyar átalakulást. Tavaly szokatlan levélváltást folytatott a budapesti kormány képviselőivel a magyar politikai rendszer átépítéséről. Vajon hogyan látja egy évvel később a fejleményeket, nemcsak Magyarországon, hanem a globális gazdasági és politikai egyensúly-eltolódás tükrében? Erről kérdeztük telefonon a konzervatívnak ismert amerikai gondolkodót, akinek a munkássága az utóbbi néhány évben progresszívabb álláspontok felé látszik elmozdulni.

A Figyelő legfrisebb számában olvasható interjúban Fukuyama elárulja, hogy Magyarország iránti érdeklődése 1989 nyarára nyúlik vissza, a kommunizmusból való kitörés idejére, amikor James Baker külügyminiszter kíséretében először járt itt. Azóta jó néhányszor visszalátogatott, mert annak a fejlődési pályának a példáját látja bennünk, amelyet tragikus módon megszakított a kommunizmus. Magyarország a stabil demokráciába és a tőkés piacgazdaságba való gyors átmenet modellje volt egész Kelet-Európa számára.

"Ezért aztán meglepetésként és csalódásként ért, amikor úgy tűnt, hogy letér arról az útról, amelyet én demokratikus gyakorlatnak tartok. Senkit nem szeretnék megsérteni Romániában vagy Bulgáriában, de Kelet-Európa más országaival szemben őszintén szólva alacsonyabb várakozásokat tápláltunk, mint Magyarországgal szemben. Hát ezért követem a magyar eseményeket" - mondta.




Fukuyama az új alaptörvényről szólva kifejtette, hogy senki sem érvelt úgy, hogy egy megfelelő parlamenti többségnek ne lenne joga megváltoztatni az alkotmányt. "Ami engem és más megfigyelőket zavart, az az a mód, ahogyan a Fidesz ezt véghezvitte. Mert az alkotmány módosítása nem lehet könnyelmű cselekedet: egy alkotmánynak az országban kialakult nagyon erős konszenzust kell tükröznie. Márpedig egy ilyen konszenzus kiépítéséhez nyílt folyamatra, hosszú és alapos vitákra van szükség, össze kell hozni az embereket. Az alkotmányozás, illetve annak módosítási folyamata sok szempontból majdnem ugyanolyan fontos, mint maga az alkotmány tartalma. Azt hiszem, az ilyen hozzáállás elmaradása jelentette a problémát".

Az európai integrációval kapcsolatban Fukuyama úgy fogalmazott, hogy az európai krízisnek koránt sincs vége, és minél tovább tart, annál nagyobb kárt okozhat. "Jelenleg úgy vélem, hogy az EU előbb-utóbb kilábal ebből a válságból, magára talál, és újra növekedni kezd. A kérdés csak az, hogy időközben mekkora kárt tud okozni a populista érzelmek szítása, amely nem egy európai országban felütötte a fejét. Remélem, hogy ez a jelenség nem hatol túl mélyre, de a veszély mindenképpen fennáll".

A teljes interjút a ma megjelenő Figyelőben olvashatják.