A hazai turizmus a két éve tartó növekedés ellenére még mindig nem lábalt ki a válságból - mondta a Figyelő Onlinenak Kovács István a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének titkára. Ugyan a hazai idegenforgalom 2010-es mélypont óta évente 8-10 százalékos növekedést mutatott, 2012-ben még mindig csak a 2007-es szintet sikerül megközelíteni a főbb mutatókban (foglaltsági szint, szobaár, REVPAR). A titkár szerint jelentősen javulhatna a hazai turizmus teljesítménye, ám ehhez olyan környezet kellene teremtenie az államnak, amelyben sikeresen működhetnének a vállalkozások. Példaként a túladóztatást említette, hiszen míg a szálláshely-szolgáltatás itthon 18, a vendéglátás pedig 27 százalékos kulccsal adózik, addig az uniós versenytársaknál 12-15 százalékkal kisebb ez az adókulcs.

A kisebb áfa ezen a területen már rövid távon komoly eredményeket hozhat: Németországban 3 éve 19-ről 7 százalékra csökkentették a szállásadás áfakulcsát, és bár az adóbevétel csökkent, a turisztikai cégek azóta több mint 800 millió euró fejlesztést hajtottak végre és 15 ezer új munkahelyet hoztak létre.

Jól is jártak a Malév csődjével Elsősorban a háromcsillagos szállodák profitálhattak a Malév csődjéből, miután a fapadosok térnyerésével jóval olcsóbban lehet Budapestre utazni. Többen jönnek tehát a hazai fővárosba, azonban kevesebbet költenek, mint korábban. Az ötcsillagos szállodák forgalma azonban visszaesett, miután az elsősorban konferenciaturizmusra építő hoteleket nehezebb elérni, az üzletemberek ugyanis kevésbé szeretik a fapados járatokat. A MALÉV eltűnésével ráadásul a főbb vonalakon a nagy nemzeti légitársaságok - a Lufthansa, a Swiss, az Air France, a British Airways stb. - konkurencia nélkül maradtak, s emiatt áraikat jelentős mértékben emelték. Ezeket az emelt árakat már kevésbé fogadják el a konferencia szervezők és a résztvevők, akik korábban kedvezőbb díjtételeket kaptak a Malévtól.A Szállodaszövetség szerint súlyos tévedés a fogyasztást terhelő adóként kezelni a szállodai áfát, miután a tavaly életbe lépő kétszázalékos áfaemelést nem a vendégek fizetik meg, hanem a szállodák. Arról ugyanis nem is álmodhatnak a szállodát üzemeltetők, hogy megemelik az áraikat, hiszen az könnyen a vendégszám csökkenéséhez vezetne.

Mindemellett komoly problémának tartja Kovács István, hogy Magyarország nagyon keveset költ marketingre, hogy nincsenek nemzetközileg is vonzó sport- és kulturális események, valamint hogy kihasználatlanul maradnak a konferenciaturizmusban rejlő lehetőségek. Már az is nagy segítséget jelentene, ha a 4 százalékos idegenforgalmi adót csak turizmusba lehetne visszaforgatni - fogalmazott a titkár, aki ugyanakkor egy kedvező tendenciára is felhívta a figyelmet: az oroszok ugyanis felfedezték a magyar gyógyfürdőket, így Oroszországból egyre többen látogatnak Magyarországra. Tavaly az Oroszországból érkező turisták száma 30 százalékkal növekedett.

Országos szinten az attrakciófejlesztést, és nem új szállodai kapacitások építését kellene előtérbe állítani - fogalmazott kovács István, aki szerint olyan turisztikai attrakciók, események szükségesek, amelyek képesek meghosszabbítani a szezont.

Sokat segít a SZÉP-kártya

A belföldi turizmusban a tavalyi 3-4 százalékos növekedés után stagnálást vár a Szállodaszövetség. A tavalyi kedvező adatokhoz feltehetően hozzájárult az is, hogy a munkáltatók 64,8 milliárd forint értékben adtak juttatást dolgozóiknak Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyán november végéig, ebből a kártyatulajdonosok 38,8 milliárd forintot használtak fel. A július végi adatok szerint a munkáltatók 49 milliárd forintot töltöttek fel a SZÉP-kártyákra, amiből a kártyatulajdonosok 17 milliárd forintot költöttek el.

A tárca összesítése szerint november végéig több mint 18 400 munkáltató szerződött a kártyakibocsátókkal, az igényelt kártyák száma meghaladta a 775 ezret, amelyek mellé 17 ezer társkártyát is kértek. A kártyákkal 39 ezer helyen lehetett fizetni. A SZÉP-kártyán belül a szálláshely alszámlára csaknem 16,5 milliárd forintot töltöttek fel november végéig, amelyből 9,1 milliárd forintot használtak fel a kártyatulajdonsok. Vendéglátásra 38,6 milliárd fizettek be a munkáltatók, ebből 25,1 milliárdot elköltöttek a kedvezményezettek. A szabadidő alszámlán lévő csaknem 9,8 milliárd forintból 4,5 milliárd forintot fizettek ki a kártyabirtokosok.

A Magyar Turizmus Zrt. az osztrákokban bízik

Bíztató az idei várható osztrák beutazó idegenforgalmra nézve, hogy egy kimutatás szerint továbbra is vezető helyen áll Magyarország osztrák szempontból az ár-érték arányt tekintve - állítja a Magyar Turizmus Zrt. bécsi képviselete.

A Bank Austria decemberi adatai szerint Magyarországon és Horvátországban éri a legtöbbet az osztrákok üdülésre szánt pénze. Vásárlóerő paritáson számítva közel negyven százalékkal több turisztikai szolgáltatást tudnak vásárolni az osztrákok Magyarországon, mint Ausztriában. Ezzel olyan kedvelt turisztikai célországokat előz meg a listán, mint Görögország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország. Az MT Zrt. bécsi képviselete közölte, a gazdasági válság és az osztrák belföldi turizmust népszerűsítő erőteljes kampány ellenére is nőtt az elmúlt években az osztrákok érdeklődése a magyar turisztikai kínálat iránt. Ausztria Magyarország második legnagyobb turisztikai küldő piaca, évente átlagosan 90 milliárd forintot költenek az osztrák vendégek az országban. A rövidebb utazások szempontjából Magyarország az első három célország között van.

A Bank Austria évente közzétett felmérése szerint decemberben 38 százalékkal többet ért az osztrákok eurója Magyarországon, mint Ausztriában. 2011-hez képest kilenc százalékkal drágult osztrák szemszögből Magyarország, akkor 50 százalékkal többet tudtak vásárolni ugyanannyi pénzért. Horvátországnak tavaly és azelőtt is 40 százalékos volt az árelőnye Ausztriával szemben.