Az ÁSZ kérdőíves módszerrel mérte fel a vállalkozók, az önkormányzatok és a civil szervezetek tapasztalatait. A beérkezett 14 ezer válaszból 1600 tartalmazott konkrét egyszerűsítési javaslatot. Az ezek alapján készült tájékoztatót az ÁSZ megküldte az érintett minisztériumoknak és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ).

Az ÁSZ 13 uniós tagállammal közösen részt vesz az uniós támogatások felhasználását egyszerűsítő intézkedések hatásosságát értékelő nemzetközi ellenőrzésben. Az ÁSZ jelentéstervezete egyeztetés alatt van, a közös nemzetközi jelentés nyilvánosságra hozatala 2013 második felében várható.

Az ellenőrzés részeként az Állami Számvevőszék egy kérdőíves módszert dolgozott ki. Ennek alkalmazásával az ÁSZ 30 ezer kedvezményezetthez jutott el, felkérve őket, hogy mondjanak véleményt az adminisztrációs rendszer működéséről és tegyenek egyszerűsítő javaslatokat.

A legtöbb javaslat az elektronikus, illetve az online ügyintézés kiterjesztéséhez kapcsolódott. A válaszadók javasolták a többi között az elektronikus aláírás bevezetését, az egységes monitoring információs rendszer fejlesztését, illetve azt, hogy legyen lehetőség a pályázatok, projektek elektronikus ügyintézésére a pályázat benyújtásától egészen a projekt lezárásáig. Így felgyorsulnának az eljárások, illetve papírmunkát - és ezzel együtt költséget - takarítanának meg a kedvezményezettek és a hatóságok.

Az ÁSZ szerint a válaszadók számos javaslata a benyújtandó dokumentumok számának, terjedelmének csökkentésére és a pályázói, illetve a projekt adminisztrációs felület továbbfejlesztésére vonatkozott. Több konkrét javaslat született az eljárások gyorsítása, illetve egyszerűsítése érdekében, emellett a válaszadók hiányolták a közvetlenebb ügyfélszolgálatot, valamint a személyes konzultáció lehetőségét.

Az ÁSZ szerint sokan tettek javaslatot az útmutatók és a sablonok továbbfejlesztésére, valamint visszatérően javasolták a finanszírozás egyszerűsítését, gyorsítását. Többen felvetették a kifizetési kérelem beadása és az utalás között eltelt idő csökkentésének szükségességét. Megfogalmazták azt, hogy a különféle hatósági igazolások érvényességi határideje "automatikusan" hosszabbodjon meg, ha a feldolgozási vagy hiánypótlási időszak elhúzódik.

A felmérésből fakadó javaslatok nem az ÁSZ szakmai álláspontját jelenítik meg, ugyanakkor azok összegzésével az ÁSZ hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a támogatási rendszer a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban gördülékenyebben működjön. Az ennek alapján elkészített tájékoztatót az ÁSZ elnöke eljuttatta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz, valamint Petykó Zoltánhoz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökéhez.

Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalataival is támogatja a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós támogatási stratégia kidolgozását. Ezért 2013. január 4-én Domokos László, az ÁSZ elnöke találkozott Cséfalvay Zoltánnal, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkárával, aki a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról folyó tárgyalások vezetője.

A találkozón Domokos László kifejtette: az ÁSZ jelentései rámutattak, hogy a támogatási rendszer széttagolt és nem elég hatékony. Cséfalvay Zoltán azt hangsúlyozta, hogy a következő hét éves fejlesztési ciklusban az uniós forrásokat célzottabban, kevésbé elaprózottan és hatékonyabb intézményrendszerben kell felhasználni.