Emlékeznünk muszáj, hogy történelmünket meg tudjuk tartani - hangoztatta a honvédelmi miniszter szombaton a budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán a doni katasztrófa 70. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Hende Csaba - miután véget ért az évforduló alkalmából a Mátyás templomban tartott szentmise - elmondta: a Magyar Királyi Honvédséget arra tervezték, hogy egy regionális konfliktus esetén a siker reményében tudjon szembeszállni közel hasonló erejű ellenfeleivel, de nem arra, hogy két világhatalom konfliktusában, a kor legmodernebb fegyverei ellen vegye fel a küzdelmet, rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között.

Lehetetlen feladat volt

A feladatot, amit a magyar királyi 2. hadseregre bíztak, nem lehetett megoldani - hangsúlyozta a tárca vezetője, hozzátéve, hogy nem lehetett a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel a kijelölt lehetetlenül hosszú védőszakaszt megtartani, különösen a megfelelő felszerelés, fegyverzet, utánpótlás és tartalék híján."Ők megtették a kötelességüket, amit a haza nevében megköveteltek tőlük és annál sokkal többet is: mindazt, amit lehetett" - mondta Hende Csaba.

A miniszter beszédét követően megkoszorúzták a múzeum udvarán lévő emléktáblát, majd Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke megnyitotta az éjjel 3 óráig tartó virrasztást. Boross Péter beszédében azt hangoztatta, hogy a doni katasztrófával kapcsolatban le kell számolni a téveszmékkel: "valós számok és valós ítélkezés" kell a témában. "Ez a hadsereg azt tette, amit tehetett, végig velük volt (...), hogy a haza mindenek előtt" - hangsúlyozta.

Baloldali pártok és antifasiszta szervezetek is tartottak megemlékezést szombaton a fővárosi Petőfi szobornál.

Bűnös politika

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője beszédében hangsúlyozta: a több mint 100 ezer magyar katona 70 évvel ezelőtti halála a nemzet legnagyobb, de egyben legértelmetlenebb háborús vesztesége volt. Az Orbán-kormány nosztalgiával tekint arra a Horthy-rendszerre, amely vágóhídra küldte a magyarokat - fogalmazott.

900 ezer magyar élet volt az ára a Horthy-féle politikának. Minden magyar családot veszteség ért, minden magyarnak van kit gyászolnia - tette hozzá.

Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja szerint 70 évvel ezelőtt rossz ügyért mentek harcba a magyar katonák. "Nem dolgoztuk fel sem azt, ami ott történt, sem azt, ami oda vezetett" - vélte. Álláspontja szerint a múlt közös feldolgozása egyik eleme "a köztársasági minimumnak".

Hanti Vilmos, a demonstrációt szervező Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke szerint bűnös az a politika, amely 70 évvel ezelőtt a vágóhídra hajtotta a magyarokat. Horthy Miklós szelleme kísért a mai kormányban is, ezt pedig el kell ítélni - tette hozzá.

Hanti Vilmos szerint a Don-kanyarban harcoló magyar katonák hősök voltak, de semmi sem mentesíti a bűntől az akkori katonai parancsnokokat és kormányzatot. A csaknem 100 főnyi hallgatóság előtt az SZDSZ, a Munkáspárt 2006 és civil szervezetek képviselői az összefogás, a szélsőjobboldal elleni fellépés és a jelenlegi kormány leváltásának szükségességéről beszéltek.

A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor.