Az Energiaklub "elhibázott lépésnek" tartja a 10 százalékos rezsicsökkentést, mert az nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelentős áfabevétel-kiesést okoz az államnak. A szervezet szerint a különböző díjelemek átcsoportosítása, növelése megemeli a vállalati szektor energiaköltségeit, és tovább rontja a versenyképességüket.

Mindemellett a kormány felmenti a lakosságot a megújuló energiaforrások támogatása alól - emeli ki az Energiaklub. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az ígéretekkel ellentétben még mindig nem lépett életbe a megújulók új támogatási rendszere, a METÁR. Azzal, hogy a lakosságot felmentették a KÁT-fizetés alól, a vállalati szektorra újabb 14 milliárd forint teher került. Amíg nem tisztázódik, hogy ki fogja fizetni az új ösztönző rendszert, kérdéses marad az is, hogy hogyan fog növekedni a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés, és hogyan fogjuk elérni az EU-nak a Megújuló Energia Cselekvési Tervben tett vállalásokat - hívja fel a figyelmet az Energiaklub.

A szervezet emlékeztet arra, hogy a lakossági fogyasztók és a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételező nem lakossági kisfogyasztók eddig kilówattóránként (kWh) mintegy 1,7 forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. Ez az átlagos lakossági 120 kWh mellett körülbelül 200 forint havonta. Az úgynevezett KÁT-díjelemet a megújulók támogatásának szabályozásakor, a 2001-es villamosenergia-törvény vezette be, és 2003 óta része a villanyszámlának a megújulóenergia-termelők részére a piacinál magasabb átvételi árat biztosító tétel. "Ezt a számlánkon szolgáltatótól függően továbbterhelt tétel vagy például pénzeszközök néven láthattuk" - írja az Energiaklub.

A szervezet kiemeli: a jelenlegi megújulóenergia-termelőknek csak az számít, hogy megkapják a kiemelt tarifát. Nekik végső soron mindegy, hogy ezt a fogyasztók közül kik finanszírozzák. Nem mindegy ugyanakkor annak a körnek, akikre ezentúl egy nagyobb hányad jut az évente mintegy 40 milliárd forintot kitevő KÁT-támogatásból. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesítő szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesítő termelőkre, valamint a villamos energiát importálókra és fogyasztóikra hárul ez az összeg.