Mi lehet az indoka a két, egymásnak látszólag ellentmondó folyamatnak? Ha gyengül a forint, az az ország iránti bizalmatlanságot jelzi. Ha erős a kereslet a magyar államkötvények iránt, az meg pont az ellenkezőjét.

Manapság főleg kormányzati körökben nagy divat a piacok racionalitását szapulni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemrég arról értekezett egy könyvismertetőben, hogy az ok-okozati összefüggéseket kereső emberi racionalitás tévút, cselekedeteink következményei nem számíthatók ki előre, s ezért nincs is értelmük a racionális döntéseknek. Éljen tehát az unortodoxia! Elméleti szempontból a gazdasági miniszternek akár még igaza is lehet. Ma nincs arra empirikus bizonyíték, hogy a nap holnap is felkel – írta David Hume, a híres skót filozófus. Aztán persze megkérdezték tőle, hogy jó-jó, de hogy lehet így élni? Hogy lehet minden este rémült bizonytalanságban lefeküdni? Az anekdota szerint a bölcs szelíden rámutatott arra: amellett, hogy ő filozófus, hétköznapi ember is, és nem bolondult meg, hogy esténként ilyen riasztó gondolatokkal térjen nyugovóra. Tudomány ide, tudomány oda, célszerű, ha a messzire vivő elméleti meggondolások mellett az ember megőrzi a józan paraszti eszét.

De mi köze van mindennek a forint eséséhez és a magyar állampapírok iránti kereslethez? A válasz egyszerű, a piacok minden ellenkező híreszteléssel szemben megőrizték a józan eszüket. A nemzetgazdasági miniszter saját jegybankelnökségét beharangozó kampánya ellenére a befektetők megőrizték racionalitásukat. Mondhatni inkább az ortodox, már jól bevált racionális kalkuláció talaján maradtak. Tartanak attól, hogy Matolcsy György lesz az MNB elnöke. Ez a rövid távú félelem megmutatkozik a forint esésében. Az államkötvények azonban hosszabb távú gondolkodást igényelnek. Az irántuk való kereslet azt jelzi, hogy több évre előretekintve mégiscsak bíznak az országban a külföldi befektetők. Talán a józan ész diadalában való bizalom ez, talán arra gondolnak, hogy aki ekkora kampánnyal harangoz be egy jövőben elvárt pozíciót, az mégsem lehet annyira biztos a dolgában.

Ha Matolcsy György száz százalékig biztos lenne abban, hogy ő lesz Simor András utódja, csendben tenné a dolgát. Keresne alelnököket, felmérné, hogy kivel tud együttműködni és kivel nem. Esetleg végigolvasna néhány ortodox monetáris politikai tankönyvet.

Orbán Viktorra jellemző, hogy szereti a váratlan húzásokat. Matolcsy Györggyel persze számolni kell, és ott van még az IMF-tárgyalások leállásával poszt nélkül maradó Varga Mihály is. De a lehetséges nevek között ismét felbukkant Surányi György korábbi kétszeres jegybankelnöké is, akinek a 2009-ben el nem vállalt miniszterelnöki poszt miatt jön eggyel a kormányfő.