A Figyelő Online-nak nyilatkozó szakértők szerint számos nemzetközi egyezménybe és normába ütközne a törvényes úton, becsületesen szerzett adózott vagyonokra vonatkozó adatok megszerzése és megadóztatása. Az adóbűncselekmények elkövetőinek leleplezése viszont nemzetgazdasági érdek, ezért mindenki kíváncsian várja az intézkedésre vonatkozó további részleteket. „Van egy irtó nagy fa, ez az illegálisan külföldre vitt pénzeket szimbolizálja, s van egy iciri-piciri fejsze, ami a kormányzati intézkedést takarja, s sokat kell rajta dolgozni, mire valami kijön belőle" - ekképp kommentálta Boros Imre az első Orbán kormány PHARE -pénzekért felelős tárca nélküli minisztere, közgazdász, a kabinet által tervezett 35 százalékos forrásadóra vonatkozó bejelentését a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Vitapartnerei, Vámosi Nagy Szabolcs az Ernst&Young adószakértője és Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója is felvetették: nem tisztázott, hogy az illegális, a legális vagy féllegális jövedelmek után menne-e a kormányzat. Boros Imre megjegyezte: „Valóban, ahogy Toldi Miklós köve, ez is repül, nem lehet tudni, hol áll meg, s kit hogyan talál meg, egyetlenegy vigasztal, az, hogy legalább valami elindul." A hazai szakemberek körében nincs vita a tekintetben, hogy az adózatlan gazdaság kifehérítése érdekében lépéseket kell tenni, s valóban sok pénz búvóhelye Svájc. „Az intézkedés az adózatlan jövedelmek felderítésének lehetne az eszköze, a jogilag megkérdőjelezhetetlenül kivitt megtakarításokra azonban semmiképpen nem vonatkozhat" - mondták lapunknak jogi és adózási szakértők. Szerintük azonban naivitás azt hinni, hogy a külföldi pénzintézetek majd átadják minden magyar állampolgár adatát. Hogy milyen eséllyel indul a magyar kormánydelegáció Svájcban: „hát, biztosan kapnak egy kávét"- mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

VAGYONMENTÉS
A Figyelő Online megkereste a Kormányszóvivői Irodát, hogy mindenki tisztán lásson: a 35 százalékos forrásadó valóban csak az adóelkerülési céllal kivitt pénzekre vonatkozik vagy a külföldi pénzintézetekben kezelt minden megtakarításra. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a bejelentéskor ugyanis még arról szólt, hogy az adóelkerülési céllal kivitt bankszámlákra vonatkozó információkat akarja megszerezni a kabinet. Két nappal később Giró-Szász András kormányszóvivő viszont már arról beszélt: „új megoldásokon gondolkozik a kormány, hogy a külföldi magyar tőkét kifehérítsék, az utóbbi évtizedekben jelentős összegek távoztak az országból, ez a helyzet viszont fenntarthatatlan." Mindenki előtt ismert, hogy a 90-es évek második felétől, de különösen a 2008-as válságot követően tömegesen vitték ki az emberek megtakarításaikat az országból, amit a 2010-es választásokat követően újabb tőkekimenekítési hullám követett a forint árfolyam zuhanása miatt.

INFORMÁCIÓCSERE
Azóta is folyamatosan csordogál ki a tőke, szakértői becslések szerint több ezer milliárd forintnak megfelelő összeg pihen külföldi számlákon. Lapunknak nyilatkozó jogászok egyértelműen leszögezték: a legális jövedelmek nem tartozhatnak a forrásadó hatálya alá, mivel legalább fél tucat nemzetközi normát sértene az adózott, legális betétek utólagos megadóztatása. Egyebek között az EU-nak a tőke szabad áramlására vonatkozó alapelvét, de számos alapjogot is, így a tulajdonhoz, a magántitokhoz való jogot, a személyes adatok védelmét, az ártatlanság vélelmét, de mindenekelőtt a jogbiztonságot.

„Éppen ezek miatt a Magyar Kormány kérése nagy valószínűséggel elutasításra talál"- hallottuk. Ami az adóelkerülőket illeti, azok adatait sem adhatják ki a külföldi pénzintézetek, csupán az EU kamatdirektívára vonatkozó információcsere keretében, ám azt is csak akkor, ha releváns adatokkal valószínűsíti a magyar hatóság, hogy adóbűncselekményeket követtek el. Adószakértők szerint rendkívül sok a nyitott kérdés a tervezett intézkedés körül, s nem helyes cégek esetében összemosni az adóelkerülési és az adóoptimalizálási céllal kivitt pénzeket, mint ahogy a legális és illegális jövedelmeket sem.

Adóbűncselekmények esetében pedig egyenesen érthetetlen, hogy a kormány miért elégszik meg egy 35 százalékos adóval, s miért lehet a törvénybe ütköző módon szerzett vagyonokat egyszeri közteher megfizetésével tisztára mosni. Ilyen esetben - hangsúlyozzák jogi és adószakértők- az érintettek ellen bűntető eljárást indokolt indítani.

KI MIT MONDOTT?GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS, KORMÁNYSZÓVIVŐ: „Az 1970 és 2010 közötti negyven évben az államadósság kétszeresének megfelelő mozgótőke hagyta el Magyarországot, a kormány pedig szeretné megakadályozni a jövőben a tőke magyarországi adórendszerből való kivonását. A 2011-ben indult adóamnesztia keretében 2012 novemberének végéig 67 milliárd forintot utaltak vissza Magyarországra. Becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275-320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt.
Az elmúlt két évben Ausztria, Nagy-Britannia és Németország is kormányközi megállapodásokat kötött a svájci kormánnyal, amelyek alapján ezek az országok is hasonló elvárásokat és eredményeket fogalmaztak meg."

LÁZÁR JÁNOS, MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ ÁLLAMTITKÁR: „Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban. Titkosszolgálati adatokkal rendelkezünk arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban."