A rövidtávú piaci értéke a megegyezésnek egyértelműen kiolvasható a felélénkülő amerikai és egyéb más nemzetközi tőzsdék pozitív hangulatából. Minthogy az adókedvezményeket és a kiadási programokat meghosszabbítják, nem lesz 2013-ban megszorítóbb az USA államháztartása, mint az előző években, így ebből nem várható rövidtávú növekedési áldozat, lassuló amerikai gazdaság.

Pillanatnyi befektetői boldogságunkat azonban beárnyékolja, ha továbbgondoljuk a közpénzügyi történetet. Maga a költségvetési szakadék, azaz a lejáró adókedvezmények és kiadási tételek annak a politikai alkunak köszönhetők, amelyet Obama elnök képes volt elérni az első elnöki ciklusának végéig. Talán nem mondunk újat, hogy leegyszerűsítve a Demokrata párti elnök a szociális kiadások bővítésének és a felső és felsőközép osztály megadóztatásának híve, míg a Republikánusok - akik jelenleg többségben vannak a Kongresszusban - ennek nagyjából az ellentétére építik programjukat. A decemberi egyezkedésben az utóbbiakat képviselő John Boehner szenátor igyekezet is elérni, hogy a meghosszabbodó adókedvezmények minél magasabb jövedelemszintre legyenek kiterjesztve, míg a szociális kiadások szűkebb jogosultsággal folytatódjanak.

Mint azt amerikai elemzők megállapították, az egyezkedésben Obama csak nyerhetett. (A játékelméletben a határidő szorítását jellemezhetnénk az úgynevezett gyáva nyúl (chicken game) modellel, amikor két autó egymás felé hajt, várva, hogy a másik sofőrje térjen ki előle. A költségvetési szakadék tárgyalások esetében Obama egy óriáskerekű monster truckkal hajtott a Republikánusok tragacsa ellenében.) Ha nem jött volna létre megállapodás, akkor a Republikánusok lettek volna hibáztathatók azért, hogy sokan elesnek adókedvezményektől és ingyenes egészségügyi ellátásoktól, továbbá az emiatt bekövetkező idei gazdasági lassulásért. Ha pedig megegyezés születik, mint ahogy történt, gyakorlatilag Obama folytathatja közpénzügyi programját a második elnöki ciklusában is. Azonban, mint arra novemberben mi is rámutattunk, az amerikai közgazdasági elemzések alapján egyértelműen, nagyjából fél-egy százaléknyival, lassúbb gazdasági növekedés várható a szociálisan érzékeny Demokrata gazdasági programtól, mint az adócsökkentéssel ösztönző Republikánustól.

További aggodalomra ad okot, hogy a költségvetési szakadék elhárításával tovább növelik az eladósodás problémáját, hiszen a prolongált adókedvezmények és kiadások egyben magasabb éves hiányt is fognak produkálni idénre és a következő évekre. Hat év alatt, 2006 januárjához képest 2012 decemberéig az USA teljes bruttó államadóssága abszolút összegben megkétszereződött, GDP arányosan pedig már 101% felett áll, míg 2006-ban mindössze 63% volt. Igaz, ezzel nem mozogtak együtt a piaci kamatok, ugyanis a 2012-es év kedvező növekedési kilátásai optimistábbá tették a befektetőket az USA államkötvényei iránt. Így például a tízéves államkötvények esetében 2% alatti kamattal finanszírozhatta magát az államháztartás, míg a megelőző válságosabb években 3-4% közti kamatszinteken tehette meg. Amennyiben azonban a várakozások esetleg módosulnak, visszatérhet a magasabb kamatszint. Ez utóbbi nem mellesleg tovább növelné a bruttó államadósságot, amely talán még további bizalmatlanságspirált indítana el, mint láttuk azt európai országok esetében. Persze, pesszimizmusunkat mérsékli, hogy tudjuk, az USA állampapírjai különleges biztonságérzetet sugároznak a befektetők felé bármilyen recesszió vagy válság esetén.

Mivel azonban az amerikai államkötvénypiacot jelentős részben a külföld finanszírozza, a költségvetési szakadékot felszámoló megállapodással az USA államháztartása egy majdani esetleges finanszírozási válság (adósságválság) felé tett újabb lépéseket. (2012 októberében 5482 milliárd dollárnyi adósságpapír volt külföldiek kezében, amely a központi kormány adásságának 48%-a, illetve a teljes államadósság 34%-a.)
A magasabb szinten tartott deficit és az esetleges államkötvényt terhelő kamatemelkedés kihat majd a privát szektor beruházási és fogyasztási hajlandóságára is, mintegy kiszorítva ezek egyre nagyobb részét a hitelpiacról. Az amerikai kötvénypiacokon a kiváló (AAA) minősítésű vállalati kötvények körülbelül plusz kettő, az egyéb (BAA) minősítésű vállalati kötvények pedig nagyjából plusz három százalékkal fizetnek magasabb hozamot, mint az előbb említett tízéves államkötvények. Így, ha a nemzetközi kötvénypiac esetleg növekvő visszafizetési kockázatot érzékel az Egyesült Államok kormánya részéről, az mellékhatásként a beruházási és fogyasztási hitelek kamatát felfelé tolja, csökkentve egyúttal a beruházási és fogyasztási hajlandóságot. (Azt se feledjük el, hogy 2008 vége óta az USA jegybankjának, a FED-nek az irányadó kamat 0 és 0,25 százalék közötti sávban van megállapítva, így jegybanki kamatcsökkentéssel már nem lehet kezelni ezt a kockázatot.)

Mindezen kockázatok bármelyikének bekövetkezése elegendő ahhoz, hogy középtávon lassítsa az USA növekedését, sőt arra is, hogy egymást beindítsák és erősítsék. Ennek következtében pedig nem zárható ki annak veszélye, hogy az USA államháztartása is olyan jellegű adósságválság-helyzetbe kerüljön, mint amilyennel az eurózóna küzd már több éve.

(Az adatok forrása: kamatok - Federal Reserve, államadósság - U.S. Department of the Treasury)

Kutasi Gábor, BCE, Világgazdasági tanszék, adjunktus