 |
Magyarországon az idegen nyelvet ismerők főleg az angolt, és a németet beszélik. Az Oktatási Hivatal statisztikai adatai szerint 2012-ben 92.880-an nyelvvizsgáztak angolból, közülük sikeresen 60.703-an. 2.809-en francia nyelvből, ebből 1.695-en kaptak sikeres bizonyítványt. Német nyelvből 30.729-en, ebből 18.000 örülhettek a vizsga végén. Olasz nyelvből 1.485-en, közülük 1.018-uknak jól is ment. Spanyolból 1.323-an próbálkoztak, itt 970 nyelvtanuló teljesített eredményesen. Az eszperantó nyelvből 3.761-en és a lovári, cigány nyelvből 1.264-en. Japán nyelvből háromszor annyian vizsgáztak, mint kínaiból. Japánból 24 tettek sikeres vizsgát, kínai nyelvből pedig 10-en. 2012-ben összesen 86.863-an kaptak nyelvvizsga bizonyítványt. A vizsgázók többsége középfokú minősítést szerezett, 13.860-an felsőfokúztak, és 10.990-en nyelvtanuló alapfokú képesítést kapott.
Mennyibe kerül nyelvet tanulni
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének honlapján lévő kalkulátor szerint, aki heti négy órában szeretne középszinten angolul tanulni, annak egy 40 órás tanfolyamért legkevesebb 30 ezer forintot kell fizetnie. Ennek a nyelvtanulásnak az intenzívebb, heti tízórás, verziójára 50-100 ezer forint összeget kell szánni, ennek a tanfolyamnak az összóraszáma ezért a pénzért 100 óra. A Figyelő Online-nak nyilatkozó Salusinszky András szerint egy középfokú nyelvvizsgához legalább 400-600 nyelvóra szükséges, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) vezetője szerint munka mellett ez két év alatt, heti 2X2 órás bontásban megszerezhető.
A szakember számításai szerint egy középfokú nyelvvizsga 500 ezer és egymillió forint közötti összegből abszolválható. Arra a kérdésre, hogy mennyi lehet a nyelvvizsga hiánya miatt bent ragadt diploma Magyarországon Salusinszky több tízezres nagyságrendet említett.
Magántanárok egy 45 perces óráért 2000 forint körüli összeget kérnek Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1500 forintért is talált a Figyelő Online nyelvtanárt. Fontos tudni, hogy ha számlát kérünk a nyelviskolában a tandíjról, akkor a tandíj és a vizsga díjának 30 %-a leírható a személyi jövedelemadóból.
 |
Egy most nyilvánosságra hozott 2012-2018-ra vonatkozó kormányzati stratégiából az derül ki, hogy a kabinet az általános iskolákban az angol, a német vagy a francia nyelv tanítását ajánlja első idegen nyelvként, de hozzáteszik, nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a diákok először a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel ismerkedjenek meg. Salusinszky András szerint a kormányzatnak nem kellene felrúgni egy évszázados tradíciót, a természetes folyamatokba nem kell beavatkozni. A nyelvtanár szerint igenis az angolnak kell lennie az első nyelvnek, amivel a gyerek megismerkedik, és ezután célszerű más nyelv oktatását is elkezdeni.
A NYESZE elnöke egyetért azzal, amit a kormányzat tanulmánya is kiemel, hogy az első idegen nyelv tanulása kötelezően az általános iskola 4. osztályában indulna a jövőben is, a 4-6. évfolyamon erre heti 2-5 óra áll rendelkezésre, a 7-8. évfolyamon pedig heti 3-5 óra. A második idegen nyelvbe a diákok a 7. osztálytól kóstolhatnának bele. Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon, ha az iskola biztosítja a feltételeket külön állami finanszírozás nélkül is. Salusinszky András azonban azt megjegyezte: nem túl eredményesek a „játékos, tapsikolós” nyelvoktatások, ezért az első, másodikos gyerekek nyelvtanításánál ezeket a módszereket nem kellene erőltetni.
A nyelvtanár azt is kiemelte, ha be lehet építeni a tantervekbe a napi testnevelés órát, akkor a nyelvórának is legalább ennyit kellene szentelni. Lisszaboni stratégia
Az Európai Tanács által 2000. márciusban elfogadott lisszaboni stratégia kimondja: az idegennyelv-tanulásnak a versenyképesség növelésében fontos szerepe van. Salusinszky András szerint fontos lenne, ha Magyarországon is teljesülne az a cél, hogy 2020-ra minden diák legalább két idegen nyelvet beszélne. A tanulmány kiemeli azt is, hogy az önkormányzati óvodákban továbbra sem tudják támogatni a nyelvtanítást. Az általános iskolai korosztálynál fontos az idegen nyelvek megválasztása, angolul mindenkinek tudnia kell – írja a tanulmány.
Nyelvtanulás szinte ingyen
Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke Salusinszky András a Figyelő Online-nak azt mondta: a most induló új támogatási rendszer eredményeként a magyar lakosság idegennyelv-ismerete fejlődésnek indulhat, és Magyarország sereghajtóból éllovassá válhat a nyelvtudás területén is. Azt azonban tudni kell, hogy a TÁMOP-projekt csak 18 éven felülieknek ad lehetőséget a nyelvtanuláshoz, és csak olyanok jelentkezhetnek rá, aki nem vesz részt sem államilag, sem EU forrásból támogatott képzésben.
A jelentkezni a www.tudasodajovod.hu oldalon lehet. A képzésben részt vevők a képzés díjából 95-98 %-os támogatásban részesülnek, az a személy, aki megfelel a részvételi feltételeknek, a teljes regisztrációt követően a projekt időtartama alatt maximálisan bruttó 90.000 Ft (azaz kilencvenezer forint) képzési támogatás felhasználására válik jogosulttá. A nyelvtanuláshoz szükséges önrész a pályázati kiírás szerint nem haladhatja meg a 2-5 %-ot. A TÁMOP 2.1.2. eredményes megvalósításához 12,48 milliárd Ft európai uniós támogatás áll rendelkezésre. Eddig úgy tudjuk 123 ezren regisztráltak www.tudasodajovod.hu oldalon, de még csak 4039 emberrel kötöttek szerződést. De 2014 augusztusáig még van idő.
 |
| Fotó: Getty/Europress |
Egy 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest ahol a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy egy idegen nyelvet beszél és 27 százalékuk pedig két idegen nyelt ismeretéről nyilatkozott. Magyarország ezekkel az adatokkal a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll nyelvtudás tekintetében.