Az emberek kétharmada hivatalosan fizetne a magángyógyításért, de a pénzéért cserébe értéket vár, ami azt is jelzi, hogy elégedetlen a ma nyújtott szolgáltatások minőségével.
Egy tavaly végzett tanulmány szerint van fizetési hajlandóság és fizetőképes kereslet a jó minőségű és gyors hozzáférésű egészségügyi ellátások iránt hazánkban, de a pénzért cserébe értéket vár, ami egyúttal azt is jelzi, hogy elégedetlen a ma nyújtott szolgáltatások minőségével.
2011 végén már tett fél lépést a politika az egészségügyi pénzmozgások rendbetétele ürügyén a biztosítókról szóló 2003-as törvény módosításával. Ám tény, hogy a farkas csak betette a lábát Piroska házába, de még most is a küszöbön ácsorog, nem támad. Sokan ugyanis félelmetes farkasnak tartják az üzleti biztosítókat.
Az ellenszenv ellenére több magánbiztosító kapott az alkalmon, új szolgáltatási csomagok kínálatával jelent meg, de ez még annak ellenére messze van a felfutástól, hogy az egészségbiztosítások tavaly a teljes biztosítási piachoz képest 15-20 százalékos mértékben növekedtek, a vállalatok és az egészségügyi szolgáltatók kezdték felvenni a kapcsolatot a biztosítókkal.
Még ritka, ám a törvény megengedi az állami kórházaknak, hogy a kihasználatlan kapacitásaikra saját tarifával szerződést kössenek akár a biztosítókkal, akár magánbetegekkel, sok esetben azonban az a baj, hogy a kórházi osztály nem alkalmas olyan komfort nyújtására, amelyet a privát betegek elvárnának.
Pedig a forráshiánnyal küszködő kórházak többsége óriási lehetőséget lát a privátbetegek ellátásában, de a magán-és a közellátás korrekt szabályozása mellett legtöbb helyen szükség lenne fejlesztési forrásokra, komfortosításra.
Az üzleti biztosítóknak éppen az a gondja, hogy ha a modern, jól fizetett és kiváló orvosokkal dolgozó magánrendelőkben ellátott beteg kórházi kezelésre szorul, nehéz az ügyfelüket ugyanolyan felelősséggel, jogosultságokkal és követelményekkel végigkísérni, mint a saját maguk által kontrollált privátrendelőkben.
Kérdés, hogy mit lép majd a politika: marad-e a sok tízmilliárdos, korrupciógyanús hálapénz rendszer, vagy megteremti a köz- és magánellátás szabályozott harmóniáját? Esetleg engedi-e a pénzes betegeket a határon túli klinikákra, ami még nem általános, de azzá válhat. Ám mindenekelőtt azt kellene eldönteni a politikának, hogy milyen egészségügyi ellátásokat térít a társadalombiztosító. A Magyar Kórházszövetség szerint ugyanis az Egészségbiztosítási Alap forrásaiból a jelenlegi szolgáltatások nem finanszírozhatók.
További részletek a magán- és közfinanszírozott ellátásról a Figyelő 4. számában megjelent cikkben olvashatók, amelyben állami és privátkórház vezetők, biztosítási szakemberek, egészségügyi közgazdászok fejtették ki véleményüket a Figyelőnek, és az érdeklődők megismerkedhetnek a ma szokványos hálapénz tarifák összegével, megtudhatják azt is, hogy mennyit fizetnének a privát ellátásért.