A napilap azt írja, hogy a korábbi termelőszövetkezetből létrehozott cégek, amelyek jellemzően több ezer hektárt művelnek, most házról házra járva igyekeznek rávenni a tulajdonosokat arra, hogy a bérleti szerződéseket hat-nyolc évvel a lejártuk előtt hosszabbítsák meg újabb tíz-tizenöt évre.

Miután a készülő földtörvénynek nem lehet visszamenőleges hatálya, vagyis a meglévő szerződéseket nem érintheti, e szabály csak akkor fejtheti ki hatását, amikor a bérleti szerződések lejárnak. Ha ezeknek a cégeknek sikerül megújítaniuk bérleti szerződéseiket, akkor a földtörvény elfogadása utáni évtizedben sem változik semmi e téren. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a lapnak elmondta, hogy a tárcánál eddig egy ilyen konkrét esetet jelentettek be: a volt jászapáti téeszből alakult három magáncég a 2019-ben lejáró földbérleti szerződéseit igyekszik megújítani.

A soron kívüli szerződésmódosítást arra hivatkozva kezdeményezik a többnyire idős, megtévesztett tulajdonosoknál, hogy erre az új földtörvény miatt van szükség. Ebben az esetben az érintett terület megközelíti a 6500 hektárt. Az államtitkár közölte, hogy a tárca vizsgálja annak lehetőségét, miként lehetne az ilyen szerződéskötésekkel szemben fellépni, esetleg olyan jogszabályokat hozni, amelyek kizárják a földtörvény kijátszásának lehetőségét - írja a Magyar Nemzet.