A delegáció közlése szerint a 2012. évi 1,5 százalékos visszaesés után 2013-ban várhatóan stagnál a magyar bruttó hazai termék. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást - szögezi le a közlemény. Hozzáteszik, hogy a jelenleg kialakult kedvező külpiaci helyzet jó alkalom arra, hogy a magyar hatóságok végrehajtsák a szükséges korrekciós intézkedéseket.



Lomha lesz a növekedés
Az IMF szerint a kedvező világpiaci helyzet enyhített a kormány finanszírozási nehézségein, de a gazdasági kilátások továbbra is kihívásokat rejtenek. "A gazdaság négy év alatt a második recesszióját éli meg jelenleg, a fogyasztás és a beruházás csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig makacsul magas" - írja a valutaalap. "A kormány úgy véli, hogy a magasabb euróövezeti növekedés, az egyes vállalatokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodások és az EU-s források nagyobb arányú felhasználása növekedést eredményez a következő években. Azonban a versenyképesség, a kivitel és a növekedés hosszabb távon meg fogja szenvedni, ha nem mozdul el a beruházási ráta a jelenlegi történelmi mélypontról, és a munkaköltségek még tovább emelkednek. Az ország így középtávon lomha növekedés elé néz".

A szervezet szerint az államháztartási hiány jelentősen csökkent 2012-ben, de az ezt eredményező intézkedések rontották a beruházási környezetet. A jelenleg követett gazdaságpolitikát előrevetítve a delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következő években is 3 százalék fölötti deficitre számít. Így az államadósság szintje az elkövetkező években a GDP 78 százalékán ragad - írja az IMF. A valutaalap szerint az első Széll Kálmán Terv helyes megállapításokat tartalmazott, amennyiben a kormány strukturális reformok útján kiadáscsökkentést kívánt végrehajtani. Ezzel szemben, három év után a kormányzati kiadások továbbra is magas - a régióban az egyik legmagasabb - szintet érnek el és a kormány ezeket egyre inkább a piacot torzító adók útján finanszírozza - véli a szervezet.

Óvatosan a kamatvágásokkal
A valutaalap szerint a kormányzati kiadások hatékonyságának növelése lehetővé tenné az adórendszer racionalizálását, ami ösztönzőleg hatna a beruházásokra, a munkaerő-piaci aktivitásra és a növekedésre. A szervezet szerint 2015-re 2 százalék alá kell csökkenteni a GDP-arányos hiányt, ami azért fontos, hogy stabilan csökkenő pályára álljon az adósságpálya.A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF megjegyezte: több egymást követő kamatvágás után a további enyhítésről csak "nagy óvatosság" mellett szabad dönteni, hiszen az infláció továbbra sincs kellően lehorgonyozva és részben az energiaár-csökkentésnek köszönhető az is, hogy 2013-ban várhatóan 3,5 százalékra csökken az infláció.

A valutaalap szerint érthető az az óhaj, hogy a monetáris politikával elősegítsék a belső kereslet növekedését, de "az alacsonyabb alapkamatnak aligha lesz kézzelfogható hatása a hitelkínálatra és a keresletre, mivel nehéz környezetben működnek a bankok".Az IMF a további kamatcsökkentéseknek a forint árfolyamára gyakorolt hatására is felhívja a figyelmet, minthogy a forintgyengülés veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást.

A szervezet szerint egy erős monetáris keretrendszer, így a jegybank függetlenségének és az inflációkövető politika hitelességének fenntartása az üzleti és piaci bizalom tartós javulásához járulna hozzá. Mindezek fényében az MNB-nek kellően magas tartalékot kell fenntartania az esetleges sokkok kivédése érdekében - írta az IMF.A valutaalap szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarország potenciális növekedési üteme, amely jelenleg 0 körül van és középtávon 1-1,5 százalék körül lehet.

A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a vállalatok esélyegyenlőségének biztosítása és a strukturális reformok végrehajtása elengedhetetlen a gyorsabb növekedési ütem és a nagyobb a magasabb életszínvonal biztosításához.

Hazament a delegáció
Az IMF és az Európai Bizottság közös delegációja január 16. és 28. között tartózkodott Magyarországon. Az IMF valamennyi tagállamában éves rendszerességgel folytat úgynevezett négyes cikkely szerinti országlátogatást. A szervezet közgazdászai ilyenkor többek között az ország költségvetési- és monetáris politikáját vitatja meg kormánytagokkal, politikusokkal, jegybanki tisztviselőkkel, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplőivel. A közlemény nem tér ki a Magyarország által igényelt elővigyázatossági hitelkeretre. Novemberben Gerry Rice, az IMF szóvivője úgy nyilatkozott: csak akkor lehet érdemleges előrelépés a hiteltárgyalásokban, ha a magyar hatóságok egyértelműen jelzik, hogy értékes partnerként tekintenek az IMF-re és az Európai Bizottságra a reform- és kiigazítási program kidolgozásában.