Hosszas tulajdonosi csatározások után a Budapesti Értéktőzsde tavaly döntötte el véglegesen, hogy kereskedési rendszert vált. A német Deutsche Börse Xetra elnevezésű kereskedési rendszerét vezeti be, amely a német piac mellett már az egy tőzsdecsaládba tartozó Bécsben, Ljubljanában és Prágában is üzemel. Előbb óvatosan 2014et ígértek a tőzsdevezetők a rajtra, de újabban már az idei év második fele a tervezett rajt.

A BÉT abban bízik, hogy az új, a külföldi befektetők számára is ismert kereskedési rendszerrel a magyar értékpapír piac könnyebben elérhetővé válik a külföldi befektetők számára. Minderre égető szükség lenne, hiszen 2012-ben 40,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest a forgalom, amely ma már csak évi 2500 milliárd forint.


A részvénypiacon azért majdnem 10 milliárd forint így is a napi átlag, de évközben rengeteg volt a halálunalmas, 5 milliárd forint körüli kereskedési nap. Amúgy, ahogy a világ legtöbb kötvény- és részvénypiacán, úgy a Budapesti Értéktőzsdén sem volt rossz év 2012, különösen, ha összehasonlító devizában, például dollárban mutatjuk ki a megtérülést, hiszen ilyenkor a tőzsdei áremelkedést még egy komolyabb forint-erősödés is támogatta.

A tőzsde vezetői abban is reménykednek, hogy megvédik a magyar szolgáltatók érdekeit és egy árjegyzői (market maker) rendszerrel itthon tartják a forgalom zömét.

Csökken, nem csökken, azért 2500 milliárd forint azonnali forgalom is igen jelentős, amelynek a közvetítői jutaléka is komoly falat, mégha ezen a falaton egyre vékonyabb is a zsír. Éppen ezért sokáig éles összetűzés volt, de tavaly, több tőzsdei személycsere után, békülékenyebb hang alakult ki és végül a német XETRA bevezetése mentén létrejött a béke. Az is hamar körvonalazódott, hogy a prágai tőzsdén kipróbált, árjegyzői rendszer is része lesz a konstrukciónak.

Részletek
Nagyon fontosak lesznek ugyanakkor a részletek, az, hogy mennyi lesz az árjegyzői spread, milyenek lesznek a díjak, milyen büntetés jár annak, aki nem tartja magát a vállalásaihoz. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy az a brókercég, amelyik valamely papírban árjegyzést vállal, a jelenleginél olcsóbban köthet, például 1,5 bázispont helyett 1,2 bázisponton, ám az igazi nagy változás, hogy az árjegyzői körön kívüliek jóval drágábban 5-5,5 ponton köthetnek majd. Versenyjogi szempontból azt kerülni kell, hogy az új szisztéma a régi tőzsdetagok, vagy a magyar brókercégek piacvédelmének tűnjön, de a magyar papírokra, magyar nyitvatartási idő szerint nyújtott árjegyzés azért biztosan a magyaroknak lesz izgalmasabb kihívás, mint egy londoni háznak, főleg nem egy tengerentúli szolgáltatónak.

Kérdések így is bőven maradnak. Hogyan változik a hazai elszámolóház szerepe? Ezt a csatát megnyeri-e az osztrák ÖKB a magyar KELER-rel szemben, vagy nem lesz változás? Ha a nagy nemzetközi házak tudnak a XETRA-hozzáférésükkel közvetlenül kereskedni Budapesten, akkor az növelheti a forgalmat, vagy nem lesz lényegi változás? A matematika mindenesetre látható. Egy brókercégnek ma körülbelül 15 bázispont, azaz az ügylet 0,015 százalékára rúgó tőzsdei és elszámolási díjakat kell megfizetniük. A BÉT-en nem tag külföldi házak 4-8 bázispontért DMA (direct market access) szolgáltatást vásárolhatnak tőlük, vagyis egy magyar tőzsdetagtól vehetnek elérést a BÉT-re. Aki ilyet nem vesz, hanem ügyfélként, telefonon ad megbízásokat, még magasabb 8-12 bázispontos díjakkal tud adni-venni. Ha a nem market maker külföldiek számára a budapesti XETRA díja magas marad, akkor a hazai szolgáltatók továbbra is megtarthatják telefonnos megbízásaik, illetve DMA-bevételeik egy részét.

Visszatérhet a forgalom?
Sajnos a forgalomhoz azonban nem csak vonzó díjak, de ügyfélmegbízások is kellenek. Paradox módon maga az alacsony likviditás segíthet önmaga felszámolásában, mert ilyenkor a magyar piac könnyen alulárazottá válhat, ennek jelei már ma is tapasztalhatók. Ha pedig egy piac olcsó, oda kell szaladni vásárolni! Bizony, a BUX-index, de a legjobb részvények, az OTP, a Mol, a Magyar Telekom is kifejezetten olcsó regionális összehasonlításban.

Ha jönne egy momentum, akár meg is indulhatna egy komolyabb áremelkedés, amit talán az is segít, hogy a folyamatos kamatcsökkentés után a bankbetétek, az állampapírok hozamai már lejjebb mentek. Ha valahogyan egyszer még visszatérne az élet a BÉT-re, talán még sztárpiacok is lehetnénk, bár amíg a nagy népességű és gyorsan növekvő feltörekvő országokban (Venezuelában, Pakisztánban, a Fülöp-Szigeteken) dollárban mérve is 50-100 százalékos éves hozamok lehetnek, ez egy kicsit túl optimista becslésnek tűnik.