A gazdasági válság igencsak megtépázta a légiközlekedési piacot, tucatszámra mentek csődbe légitársaságok, és egyre nagyobb teret nyernek a fapados cégek. A hatékonyság ezért mindinkább fontosabb, de azért a jövőt megalapozó kutatásokra is jut forrás. Közben a két vezető repülőgépgyártó, a Boeing és az Airbus éles versenyt folytat a megrendelésekért, főként a minél több újdonságot felvonultató és olcsóbban üzemeltethető gépekkel. A Boeing 787-es Dreamlinere kompozit anyagokból készül, és már szinte minden elektronikus vezérlésű benne, így csökkentve a súlyt, ám egyelőre számos gyermekbetegséggel küzd. Az elektromos vezérlés akkumulátoraival kapcsolatos problémák miatt a hatóságok most egy időre földre is kényszerítették a repülőt. Az Airbus A380 a méretével hódít, akár 853-an is utazhatnak a gépen. A további innovációk várhatóan főként az alternatív hajtásokra és a súlycsökkentésre koncentrálnak. A légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának egy hányada ugyanis 2012 óta az EU-s kvótakereskedelem része, és a káros szennyezés okán egyre többet kell fizetniük a társaságoknak.




Hibrid repülő
A NASA megbízta a Boeing kutatóit, hogy kezdjenek dolgozni a 2050-re elérhető technológiák segítségével fejlesztett környezetbarát repülő tervein. A Sugar Volt fantázianevű modell a mai hibrid autókhoz hasonlóan működne. A felszálláshoz kerozinnal hajtott hajtóműveit használná, de a repülési magasság elérését követően elektromotorok hajtanák, ehhez az energiát a gép törzsében elhelyezett akkumulátorok biztosítanák. Az évszázad közepére a várhatóan egyre drágább olaj helyett így a repülőtéren tölthető árammal működne nagyrészt a gép, csak harmadannyi üzemanyagra lenne szüksége a mai repülőkhöz képest, ezzel a felszállási súly is csökkenthető lenne. A szakértők megvizsgáltak más alternatív meghajtásokat is, mint például metán- és hidrogénalapú üzemanyagcellákat, de szerintük biztosan a hibrid lesz a jövő a légi közlekedésben.



Madárvédelem
Egymilliárd repülési óránként történik olyan baleset, amikor a hajtómű egy madarat beszippantva emberéletet is követelve zuhan le. Ezt a nagyon alacsony kockázatot próbálják csökkenteni, már csak azért is, mert a madárral történő ütközések sokkal gyakrabban okoznak jelentős anyagi károkat. Ennek összegét évi 1,2 milliárd dollárra becsülik. Dél-koreai fejlesztők egy robotot készítettek, amely a reptér környékén található madarakat a ragadozókra jellemző hangokkal ijeszti el. Nem csak ijesztgetik, meg is figyelik a madarakat mikrofonnal, éjjellátó kamerákkal. Az új robot még lézerrel is bombázza a szárnyasokat, ez nagyon zavarja őket, és inkább elrepülnek.



Elhalkított hangrobbanás
A szuperszonikus sebességre is képes Concorde és a Tu–144 egyike sem lett üzletileg sikeres vállalkozás. A magas költségek mellett az is nagy problémát okozott, hogy csak lakatlan területek felett lehetett igazán felgyorsítani, mivel a hangrobbanás lakott területek felett túl nagy problémát okozna. Egy ázsiai származású amerikai tudós, GeCheng Zha egy olyan szárnyat talált ki, amely megoldaná ezt a problémát. A széltében-hosszában megegyező méretű repülő a hangsebesség átlépésekor magától elfordul 90 fokkal, így tompítja jelentősen a hangrobbanást, sőt karcsúbb törzsével takarékosabban tud repülni. A NASA már adott is 100 ezer dollárt a projektre, és ha a következő tesztek is biztatók lesznek, további félmillió dollárt áldoz rá.



Biztosított landolás
Számítógépek felügyelik a repülőgépek útját, ám a légi forgalom irányításában még mindig az embereké a fő szerep. A repterekre érkező és onnan távozó gépek le- és felszállási engedélyeit kiadó torony munkatársainak akár többtucatnyi gép mozgását is figyelni kell, ebben már szoftver is segít nekik. A német DLR kutatóközpont tavaly novemberben kezdte el tesztelni az új rendszert a hamburgi reptéren. Ez előre kiszámítja, hogy a megadott repülési engedélyek és tervek alapján milyen konfliktushelyzetek várhatók. Az igen sűrű nyugat-európai légtérben így csökkenthető az esetleges balesetek bekövetkezésének esélye.

Egyenesen előre
Bár a legrövidebb távolság két város között kétségtelenül a légvonalban mért, a repülők nem tudták ezt választani. Az évtizedekkel ezelőtt nemzetközi egyezményekkel kialakított légifolyosók ugyanis számos cikcakkal vezetik csak el a gépeket céljukhoz. Ennek megváltoztatásával akár 5-10 százalékkal is rövidebb lehet az útvonal, így csökkenne az üzemanyag-fogyasztás is. A Benelux államokat és Németországot tavaly december óta ilyen egyenes utakkal kötik össze, összesen 658 útvonalon. Folyamatban van az Európai Unió légi irányításának integrációja is, melynek során kiegyenesítenék a kontinens légi folyosóit, ez akár az árak csökkenését is segítheti.



Pilóta nélkül
Tavaly nyáron kezdte meg a BAE Systems hét másik brit repülőipari céggel a kísérleteket egy átalakított 20 személyes British Aerospace Jetstreammel. A gépet komputer vezérli, emberi beavatkozás nélkül. Az irányító szoftver több veszélyt rejtő viharzónát is segít elkerülni. A 22 milliárd forint összköltségű Astraea projekt keretében szeretnék modellezni minden élethelyzetben az automata repülés lehetőségeit. A következő években a vészlandolástól kezdve a többi repülő helyzetének felismerésén át a műszaki hibák elhárításáig mindent tesztelnek. Ha az utasszállító gépeken még évekig maradnak is a pilóták, hamarabb repkedhetnek felettünk a pilóta nélküli gépek, mint gondolnánk. Az Egyesült Államok kongresszusa 2015-ig adott időt a repülésirányításnak az automata gépek engedélyezési és szabályozási rendszerének kialakítására. Szakértők szerint ez nagy lökést adna a határ- vagy forgalmi megfigyelő repülő robotok terjedésének.



Távirányított szállítás
Afganisztánban és Irakban is az útszéli bombák követelték a legtöbb katonai áldozatot, ezért az amerikai hadsereg egyre több figyelmet fordított a légi úton való szállításra. Tavaly már el is kezdték használni a Kaman K-Max helikoptert, amit a földi pilóta játékkonzolhoz hasonló kontrollerrel tud irányítani. A gép 3 tonnát tud 400 kilométerre szállítani, akár 110 km/h-s sebességgel. Ez különösen a fejletlen infrastruktúrájú Afganisztánban előnyös.



Katonai léghajók
Újra és újra felmerül a modern léghajók fejlesztése. A Zeppelin NT 2000-ben szállt fel először, azóta összesen öt darab készült el. Ezek turisztikai célokat szolgálnak. Az amerikai hadügy kutatási ügynöksége, a DARPA a félmilliárd dolláros ISIS program keretében óriási léghajókat küldene a felső légkörbe, hogy onnan folyamatos radarképeket tudjanak továbbítani. A hadsereg 356 millió dolláros LEMV léghajója is hosszú távú megfigyelést nyújtana, bár a 18 hónapra tervezett projekt egyelőre 10 hónapos késében van.