Magyarország kereskedelmi partnerországainak sorában az Orosz Föderáció a második, az EU-n kívüli államok közül pedig az első helyen áll. A magyar kormányfő közelgő moszkvai tárgyalásai előtt Leonyid Surigin, az Oroszországi Föderáció magyarországi Kereskedelmi Képviselője a Figyelő kérdéseire válaszolva vonta meg a gazdasági kapcsolatok mérlegét. Bár Orbán Viktor miniszterelnök január végére bejelentett moszkvai látogatásán terítékre kerülő tárgyalási kérdéseket még nem véglegesítették, annyi bizonyos: mindkét félnek nyomós érdekei fűződnek a gazdasági együttműködéshez – hangsúlyozta Leonyid Surigin kereskedelmi főmegbízott.

Magyar oldalon mindenekelőtt a biztonságos energiaellátás beruházásai, az oroszon pedig az ipari modernizációhoz kapcsolódó szállítások szerepelnek kiemelt témaként. A már veteránnak számító orosz gazdasági diplomata – aki hét éve szolgál Budapesten – a kétoldalú áruforgalom alakulását elemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi évek növekedése után az tavaly jócskán visszaesett. Orosz adatok szerint 2012 első 11 hónapjában a kölcsönös szállítások az előző év hasonló időszakához viszonyítva 13,4 százalékkal 8,8 milliárd dollárra csökkentek. Ezen belül az orosz export több mint 15 százalékkal 6 milliárdra, a magyar kivitel pedig mintegy 8 százalékkal 2,8 milliárd dollárra zsugorodott. A hanyatlás azonban nem írható kizárólag a világgazdasági recesszió számlájára. „Számos közép-európai ország lendületesen bővítette oroszországi eladásait, ami arra utal, hogy a magyar vállalatok egyszerűen nem használták ki az orosz piacokban rejlő lehetőségeket” – mutatott rá a képviselő.

Mindemellett pozitívumként értékelte, hogy az oroszországi magyar tőkebefektetések összmennyisége – mindenekelőtt az OTP, a MOL és a Richter jóvoltából – megközelítette az egymilliárd dollárt. Ám a kétoldalú viszonyt – ahogy a múltban – ma is az energetikai ügyek uralják: a magyar gazdaság döntően függ az orosz olaj- és gázszállításoktól, vagyis ebből a szempontból Oroszország ma is megkerülhetetlen. Ilyen formán jelenleg mindenekelőtt a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszerződések megújítása, a Déli Áramlat gázcsővezeték magyarországi szakászának megépítése és nem utolsó sorban a Paksi atomerőmű bővítésnek szerteágazó kérdésköre szerepel napirenden.




Mindent egybevetve a gazdasági diplomata szerint a két ország közötti üzleti kapcsolatok normális mederben folynak, jóllehet a Szurgutnyeftegaz korábbi kiszorítását a MOL részvényesei közül fájdalmas, barátságtalan epizódként emlegette. Előrelépésnek tartja viszont, hogy a magyar politikai pártok is mind jobban érdeklődnek az Oroszországgal formálható gazdasági programok iránt. Mint mondta, a Fidesz, amely ellenzékben nem egyszer oroszellenes szlogeneket hangoztatott most kormányra kerülésével józan hangot üt meg. A mérvadó magyar politikusok „orosz fóbiája" már a múlté, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat ők is a pragmatizmus, s a nemzeti érdekek alapján értékelik.

További részletek a Figyelő 5-dik számában.