Pozitív jelek Kína külkereskedelmi forgalmában

2013-02-08 11:21
frissítve: 2013-02-08 13:19
Kína exportja 25, míg az importja 28,8 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a kínai fővámhivatal pénteken. A külkereskedelmi forgalom növekedése 26,7 százalékosra gyorsult a decemberi 10,2 százalékos ütem után.
A kereskedelmi többlet januárban 7,7 százalékra nőtt, a várakozásokat meghaladva túlszárnyalta a 183 milliárd jüant (29,2 milliárd dollár).

A hivatal emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy 2012 januárjában öt munkanappal kevesebb volt, ezért a "szezonális tényezők" korrekciójával a kereskedelmi forgalom növekedése 8,1 százalékos volt.Elemzők a friss statisztikai adatokból egyértelműen igazolva látják, hogy a kínai gazdaság magára talált és egyenletes növekedésnek indult.

Hozzáteszik, az import jelentős bővülése a belső fogyasztás élénkülését jelzi, illetve a közelgő holdújév miatti készletezésre utal.Kínának az Európai Unióval folytatott kereskedelme 10,5 százalékkal bővült a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az Egyesült Államok és Kína között 23,4 százalék volt az emelkedés mértéke. Az ASEAN-országokkal bonyolított kereskedelem csaknem 37 milliárd dollárt tett ki januárban, ami 43 százalékos növekedésnek felel meg.

A Kína és Japán közti kereskedelem értéke meghaladta a 25 milliárd dollárt, vagyis 10 százalékot meghaladóan emelkedett 2012 januárjához képest. Ez volt az első növekedés nyolc hónapja.

A kínai vámhivatal adatai szerint a külkereskedelem aránya bruttó hazai terméken belül 47 százalékot tett ki tavaly, ez 3,1 százalékponttal kevesebb a 2011-esnél. A kelet-ázsiai ország külkereskedelmének súlya a hazai össztermékben 2006 óta töretlen csökkenést mutat, hét évvel ezelőtt az arány még 67 százalékot tett ki. A fejlett nyugati országokkal összehasonlítva ugyanakkor továbbra is magas az arány, amely az Egyesült Államokban és Japánban például 30 százalékos, de Brazíliában sem sokkal több annál. A lefelé mutató trend folytatódására lehet számítani a jövőben is, a kínai vezetés középtávú célkitűzései között a gazdaság szerkezetátalakítása kiemelt szerepet kap, a feldolgozóipari export helyett a belső fogyasztás vezérelte gazdasági növekedés felé való elmozdulás a cél.
MTI