Az ingatlanok megadóztatásával kapcsolatban nem nagyon van mozgástere az önkormányzatoknak. Szorítja őket a szűkös költségvetés, az apadó állami forrásokból kötelező feladataikat sem tudják ellátni. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy az emberek teherviselési képessége véges . „Tavaly, amikor emeltük az építményadót, több tucat ember rohanta meg az adóosztályt, követelték, hogy mondjunk le a szolgálati autóinkról és egyéb járandóságainkról, s rögtön jobb helyzetbe kerül az önkormányzat " - érzékeltette a helyzetet egy észak-magyarországi adószakember.
Az országos és a budapesti helyzetkép is változó. Nem mindegy, hogy ki, hol él, az ország melyik pontján vagy Budapest melyik kerületében. Az építményadó mértéke jellemzően 700 és 1500 forint között mozog évente, négyzetméterenként. A települések és a kerületek zömében azonban a magánszemélyek lakás céljára szolgáló ingatlanai mentességet élveznek. A balatoni térségben ugyanakkor számos önkormányzat az üdülőtulajdonosok mellett a helyiekre is vet ki adót. Igaz, bizonyos négyzetméter határig mentességet biztosít számukra.
A lakás céljára szolgáló ingatlanok után összességében az országban kevés településen kockáztatják meg az építményadót. Ha például Budapesten kivetnék, akkor egy 100 négyzetméteres lakás után 1500 forint átlagos építményadóval számolva 150 ezer forintot kellene fizetni. Egy 50 négyzetméteres ingatlan után is 75 ezer forint lenne az éves adóteher, s ez szinte biztos, hogy felzúdulást váltana ki. Ahol mégis éltek a lakás céljára szolgáló ingatlanok építményadóztatásával, ott kifejezetten óvatosan tették, differenciáltan, s számos mentességet állapítottak meg.
További részleteket a Figyelő 7-dik számában olvashatnak.