Jóllehet 12 Oscar-díjra jelölték Steven Spielberg Lincoln című monstre történelmi alkotását, nem egy kukacoskodó kutató jelezte a filmmel kapcsolatos fenntartásait. Akárhogyan is, azt még a legszigorúbb történészek sem vitatják el a film készítőitől, hogy jól tették, hogy belefűzték Lincoln gettysburgi beszédét a forgatókönyvbe. Az ominózus szónoklatot 1863. november 19-én mondta el az elnök, négy és fél hónappal a Gettysburgben lezajlott csata után. A mai napig számtalanszor idézik azt a híres „elhatározást", hogy az elesett északi katonák „nem haltak meg hiába, hogy e nemzet Isten segedelmével újjá fog születni a szabadságban."


Nem Abraham Lincoln elnök beszéde az egyetlen, amely a mai napig hat az amerikai közgondolkodásra. Történészek és politológusok egyetértenek abban, hogy Abraham Lincoln és Martin Luther King nélkül nem lehetett volna elnök Barack Obama sem. Azt viszont már Lévai Csaba, a Debreceni Egyetem Egyetemes Történeti Tanszékének vezetője teszi hozzá, hogy a legnagyobb hatású szónoklatok mély ismerete nélkül ma már nincs politikai beszédírás. Így még az a kívülállók számára furcsa helyzet is előállhat, hogy például Thomas Jefferson egy-egy beszédére egyforma vehemenciával hivatkozik a demokrata Obama elnök és a konzervatív, populista, túlnyomó többségében republikánusokat felsorakoztató Tea Party mozgalom egy-egy képviselője is.