A tanulmány szerint az elektromos áram árának kilowattóránkénti két centes (mintegy 20 százalékos) emelkedése 3,9 milliárd euró többletköltséget ró a feldolgozóipari vállalatokra. Az áram "elsősorban adók és megújítható energiaforrások támogatására kivetett járulékok miatt" emelkedő ára az energiaintenzív feldolgozóipari ágazatokat, a vegyipart és a fémipart érinti érzékenyen. A fémiparnak például 710 millió eurós többletköltséget jelent a 2 centes áramdíj emelés.

Az energiaintenzív ágazatokban jelentős mértékben visszaesett nettó beruházási érték volt az első vészterhes jele annak, hogy kezd megrendülni a befektetői bizalom Németországgal mint ipari telephellyel szemben. Az energiaintenzív vállalatok elvándorlása az egész nemzetgazdaságra nézve hátrányos következményekkel járhat, hiszen a feldolgozóipar beszállítóinak 80 százaléka az energiaintenzív ágazatból kerül ki. Több iparági érdekképviseleti szervezet, például a BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) német iparszövetség is felemelte már a hangját az energiafordulat káros következményei miatt. "Nekünk is érdekünk, hogy az energiafordulat sikerrel járjon" - mondta még januárban Ulrich Grillo, a BDI elnöke.

"Azon kell dolgoznunk, hogy időben felismerjük és elkerüljük a káros fejleményeket." Attól az alapkövetelménytől, hogy az energiának egyszerre biztonságosnak, tisztának és megfizethetőnek kell lennie, Németország "már nagyon messzire eltávolodott" - mutatott rá. Vannak azonban a fentiekkel homlokegyenest ellenkező következtetésre jutó elemzések is. Olyan is, amit maga az IW bocsátott ki. Az intézet 2012 októberi tanulmánya például megállapítja, hogy "Németország soha még nem volt olyan népszerű termelőipari telephely, mint manapság. Az ipari telephelyek rangsorában 45 ország között Németország az ötödik helyen áll és 1995 óta kilenc helyet lépett előre".

Más elemzések pedig árnyaltabb képet vázolnak fel a helyzetről. "A döntés a termelés külföldre telepítéséről több tényezőn múlik és ebben az energiaárak másodlagos szerepet játszanak, mert az csak töredékét teszi ki a vállalatok összes költségeinek - átlagban három százalékát" - állapította meg például Claudia Kemfert, a DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung e.V.) gazdaságkutató intézet energiaipari és környezetvédelmi vezető elemzője.

Az IW Handelsblatt által idézett tanulmánya szerint az évi 20-70 ezer megawatt elektromos áram fogyasztású nagyvállalatok 2012-ben kilowattóránként 10,4 centet fizettek az áramért, 3 centtel többet a franciaországi és 1,2 centtel többet az uniós átlagnál. A BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) elemzése szerint Németországban az áramdíjak nemhogy az energiafordulat, hanem 2000 óta folyamatosan emelkednek.

A fejleményeket a Greenpeace sem nézi jó szemmel. Andree Böhling, a környezetvédelmi szervezet energiaipari szakértője 2012 végén a Handelsblatt Online portálnak adott interjúban rámutatott, hogy tavaly például az áramdíjak a megújítható energiaforrások megfelelő kiépítése nélkül emelkedtek.