Szinte kizárólag a minél olcsóbb havi bérleti díj számít annak, aki vidékről-külföldről, munka vagy tanulás miatt költözik fel, vagy a devizahitel problémái miatt kényszerült albérletbe, és ezért keres gyorsan, olcsó lakhatási megoldást.
A bajba jutott devizahitelesek lassan két éve olyan nagy keresletet támasztanak az olcsón kivehető, 40-50 ezer forintos havi díjú budapesti és nagyvárosi lakások iránt, hogy azokat egyre jobban megéri bérbeadási céllal, befektetésként vásárolni. A megkérdezett ingatlanos szakértők szerint egyre több felső középosztálybeli vásárol is egy, vagy több kis lakást kiadási céllal.

Mivel azonban a téglaépítésű, egyedi fűtésű lakások azonos környéken jellemzően 30-50 százalékkal drágábbak a paneleknél, így a megvásárlásukba befektetett pénzre vetítve az éves bruttó hozamuk mindössze 4-6 százalék! Eközben az olcsó panellakásoknál, a vételárra vetítve immár évi 7-8 százalékot lehet kasszírozni a kiadás révén. Jóval többet, mint két-három évvel ezelőtt. Az alsóbb kategóriákban szinte megegyeznek a panel- és a tégla lakások albérleti díjai, így egy 7 milliós panel vételára jóval hamarabb visszajön, mint egy ugyanolyan 10 milliós téglalakásé.
A bérbeadó akár már 10-12 év alatt visszakapja a bérleti díjban a panellakás vételárát. Persze az inflációval, adókkal, vagyonszerzési illetékkel és számos egyszeri és fenntartási költséggel, valamint a macerával, időráfordítással nem számolva. A befektetési célú lakásvásárláshoz az is szükségeltetik, hogy bízzunk abban: 10-12 év alatt legalább az inflációt követi a lakások árváltozása. A leromló nagy paneltelepek esetén a fő kockázat éppen egy efféle értékvesztés lehetősége, így a nagyobb hozam jóval nagyobb kockázatot hordoz. Ez úgy csökkenthető, ha nem városszéli, hatalmas szürke telepeken nézelődünk, hanem szigorúan csak felújított házban, nívós környékeken keressük a panelbefektetést.

Többek közt hozamszámítási példa, részletes ártáblázatok és bérbeadási jogi segédlet a friss Figyelő hetilapban, a 8-as lapszámban.