2013. január elsejétől az új köznevelési törvény értelmében a köznevelési intézmények fenntartója - az óvodák kivételével - az állam, a gyakorlatban az újonnan létrehozott csúcsszervezet, a KLIK. Az épületeket az önkormányzatok ingyen adják tanítás céljára, az üzemeltetésért továbbra is ők felelnek, a technikai, műszaki munkatársak hozzájuk tartoznak, a pedagógusok fizetésüket tőlük kapják. Minden szakmai kérdés azonban - beleértve a tanterveket, a tanítás tartalmi kérdéseit, a tanárok, illetve a szakmai dolgozók (például iskolapszichológus) felvételét, bérezését - az KLIK-hez tartozik a jövőben. Az iskolaigazgatók ezentúl nem dönthetnek gazdasági kérdésekben; személyi ügyekben is csak javaslatot tehetnek, a végső szót a KLIK mondja ki.

A Figyelő által megkeresett tanárok és igazgatók lassú ügyintézésről, tisztázatlan helyzetek soráról, kapkodásról számoltak be - mellette azért sokan bizakodnak: kialakul majd a rendszer. Ami egy iskola gazdálkodását leginkább megnehezíti, hogy mostantól nem látják a költségvetésüket: mindent, az osztálykirándulástól a tanulmányi versenyen át a könyvrendelésig fel kell terjeszteniük, s majd később kiderül, megkapják-e rá a fedezetet. A gazdálkodás mellett szakmai centralizáció is zajlik. Az új jogszabály értelmében változik a tanköteles életkor; a tanítási időszak; mellette újak a kerettantervek, ebből következően újraírt tankönyvek jelennek meg. A kormányzat célja az egységesítés: lehetőleg minden gyermek minden állami iskolában ugyanazt kapja.

További részletek a Figyelő 8-dik számában.