Atomkísérletek - szankciók nélkül

Náray Szilárd
2013-02-24 15:35
Észak-Korea harmadik nukleáris kísérlete új kihívás elé állította a világot. Konkrét lépésekre van szükség, hogy megelőzzék az ország teljes értékű atomhatalommá válását - áll a The New York Times és a Chatham House összeállításában.
A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) híradása szerint egy lekicsinyített eszközzel nagyobb robbanást értek el, mint eddig bármikor, továbbá a teszt semmilyen negatív hatást nem jelentett a környező ökológiára. Több szervezet, köztük az Amerikai Földtani Intézet is megerősítette, hogy a szeizmikus aktivitás jelei nukleáris robbantásra utalnak.

Nyugati szakértők szerint a 2006-os első nukleáris kísérlet kudarc volt, viszont a második 2009-es robbantást már sikeresebbnek hiszik. Még napok vagy hetek szükségesek ahhoz, hogy külső szakértők megállapítsák, hogy a program valóban magasabb szintre lépett-e, ahogy azt Phenjan állítja. Még mindig nincsen bizonyíték arra, hogy a bonyolult technológiát sikerült volna ballisztikus rakétába építeni. Fegyverszakértők viszont a decemberben végrehajtott rakétakilövést sikeresnek tartják, és úgy gondolják, hogy a kommunista állam képes lehet egy nukleáris töltetet Amerikába is eljuttatni.

Kim Dzsongun ideje alatt ez volt az első teszt, amely így nyílt ellenszegülésnek minősül a kínaiakkal szemben. Amerikához hasonlóan Peking is egyértelműen arra ösztönözte a hivatalba lépő vezetőt, hogy ne kockáztasson meg nyílt konfrontációt további kísérletekkel. Kevés szankció maradt, amit használni lehetne Ázsia legkiszámíthatatlanabb országa ellen. Az egyetlen büntetés, ami igazán fájna Észak-Koreának, ha elvágnák a Kínából érkező olaj és segély transzfereket, ám egy ilyen lépést a kínai kormány még nem mert megkockáztatni. Az Egyesült Államok és szövetségesei is visszatartják magukat Észak-Korea tengeri blokádjától, nehogy újabb konfliktust ébresszenek.

Egyetlen országot sem érdekel jobban a nyugat válasza a koreai nukleáris kísérletekre, mint Iránt, amely szintén urándúsítási programot folytat. Hosszú időn keresztül a két ország együttműködött a rakétafejlesztésekben, és sok szakember úgy véli, hogy a nukleáris programokban is segíthetik egymást, bár erre nincsen megdönthetetlen bizonyíték.

Heather Williams (Chatham House) szerint Észak-Korea viselkedése három tényt predesztinál:
• még nem sikerült tökéletesítenie a nukleáris technológiát
• a közeljövőben nem mondanak le a nukleáris és rakéta programokról
• a nukleáris fegyverek a Kim dinasztia számára továbbra is prioritást élveznek.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a kísérletben dúsított uránt használtak akkor az azt is jelenti, hogy Észak-Korea már elég többlettel rendelkezik, hogy tesztelésre is használjon belőle, ha viszont plutóniumot használtak az a fegyverarzenáljuk bővülését jelentheti.

Eddig nem volt világos, hogy a tapasztalatlan Kim Dzsongun követi-e az atyai mintát, és tovább provokálja a Nyugatot és Szöult, hogy még több segélyhez jusson. Az elemzők most azt gyanítják, hogy Kim Dzsongun az esetleges további szankciók ellenére is valószínűen sürgősebbnek érzi, hogy stabilizálja saját szerepét a népe előtt, akik továbbra is bénító élelmiszerhiányban szenvednek.


A The New York Times munkatársai: David E. Sanger - Washington, Choe Sang-hun - Szöul, Jane Perlez - Peking és Hiroko Tabuchi - Tokió.

Heather Williams a Chatham House tudományos munkatársa. Szakterülete a nemzetközi katonai konfliktusok.