A falási rohamokkal járó zavar (Binge Eating Disorder - BED) a legelterjedtebb étkezési zavarok közé tartozik - írják tanulmányukban freiburgi és bázeli kutatók. Az érintettek egyre jobban híznak, amit szégyenérzet és bűntudat kísér. Gyakran szenvednek szorongástól, depresszív hangulattól, fokozódó elszigeteltségtől. Az ördögi kört a kognitív viselkedésterápia megszakíthatja - állítja Simone Munsch, a Freiburgi Egyetem szakértője munkatársaival közösen fogalmazott tanulmányában, amely a Behaviour Research and Therapy című szaklapban jelent meg. A kutatásban 80 túlsúlyos vagy elhízott személy tizenhat héten át heti egy alkalommal vagy kognitív viselkedésterápián, vagy testsúlycsökkentő programon vett részt.

A kezelés lezárása után még hat évvel is a résztvevőknek csupán négy százalékánál voltak megfigyelhetőek a BED egyértelmű tünetei, bár jelentős részük még átélt ebben az időszakban falási rohamot. Egyéb, a betegséggel járó pszichikai zavar, mint a depresszió vagy a szorongás előfordulása jelentősen csökkent. "Ez az érintettek pszichikai egészségének stabilizálódásaként értékelhető" - írják a tanulmány szerzői.

Sikerként könyvelték el a szakértők azt is, hogy a tanulmányban részt vevők nem híztak tovább, sőt, testzsírszázalékuk még csökkent is. Ez csökkenti a túlsúllyal járó egyéb egészségügyi kockázatokat is. Az eredmények felkeltették a reményt a kutatókban, hogy a BED kezelésével az érintettek túlsúlyproblémái is hosszútávon kezelhetőek. "A terápiának ezért a lehető leghamarabb el kell kezdődnie" - véli Andrea Wyssen, Munsch csapatának tagja. A szakértők szerint ennek csak az szabhat gátat, hogy a BED Svájcban kevéssé ismert. Az érintett betegeket gyakran túlsúlyosokra szabott programokkal kezelik.