A betegek életminőségét, munkaképességét és életkilátásait egyaránt rontó szívelégtelenség és a két szívkamra közötti vezetészavar kezelésében újabb mérföldkő a biventricularis pacemaker, illetve az implantálható cardioverter defibrillátor (ICD). A két szívkamra közötti elektromechanikus szinkronitászavart reszinkronizációs ingerléssel megszüntetve a páciens állapotának látványos javulását lehet elérni (cardiac resynchronization therapy – CRT).

A pacemakeres és ICD-s betegek egy részét érintheti pitvari ritmuszavar is, leggyakrabban pitvarfibrilláció, amely miatt a pitvarok nem képesek összehúzódni. A vér áramlászavara a pitvarokban a megfelelő véralvadásgátló gyógyszeres kezelés nélkül vérrögképződést okozhat. A vérrög a vérárammal a pitvarokból az egyes szervekbe kerülve érelzáródást, embóliát okozhat. A gyakori pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetében ötször nagyobb a stroke kockázata, mint a normál ritmusú népesség körében, ezért fontos a ritmuszavar mielőbbi - felismerése. Az új készülékek képesek a ritmuszavar tárolására.

Hazánkban jelenleg 16 centrumban ültetnek be pacemakert, 12 centrumban ICD-t, 12 centrumban CRT eszközöket az ápoltaknak. Időszakosan ambuláns kontrollvizsgálaton kell részt venniük a beültetést végző kórházban, ahol a beteg klinikai állapotát, a készülék paramétereit (pl. elektróda, telep állapota), illetve a memóriájában rögzített eseményeket, statisztikákat, a készülék által végzett terápiás hatékonyságot ellenőrzik. Az ajánlásoknak megfelelően rendszeres kontrollra fél-egy évente van szükség, de a CRT-s, ICD-s pácienseknek az alapbetegség miatt is gyakrabban lehet szükségük rá (3–6 hónap). Soron kívüli kontrollvizsgálat is szükséges lehet, ha a betegnek panasza van, illetve a készüléket potenciális károsító hatás, például erős ütés, besugárzás éri, vagy a pacemaker működési zavarának gyanúja merül fel.



A folyamatosan emelkedő beültetési szám magával vonja az utánkövetendő betegpopuláció növekedését, mely a kezelő kórházak limitált kapacitását túlterhelheti, a kontrollvizsgálat a páciens számára költség-, idő- és energiabefektetést jelenthet.

A pacemakerambulanciák terhét telemedicinális kardiológiai utánkövetéssel, távmonitorozással lehet csökkenteni. Telemedicina alatt az infokommunikációs eszközökkel támogatott gyógyítás olyan csoportját értjük, amikor a gyógyításban részt vevő szakember és a beteg máshol van. A telemedicina segíthet a szakemberhiánnyal küzdő ágazaton, közvetíti a szaktudást, folyamatosan ellenőrzi a páciensek állapotát.



Minden PM-, ICD-, CRT-gyártó cég kifejlesztette a saját telekardiológiai kontrollrendszerét. Immár 2005 óta limitált, de egyre növekvő számban Magyarországon is hozzáférhetők. Két alapvető funkciót lát el a telemonitorozás. A tervezett kontroll időpontja előtt kiszűrhető az a beteg, aki panaszmentes ugyan, de feltétlenül meg kell jelennie ambuláns kontrollon például újonnan kialakult, általa nem észlelt ritmuszavar, pitvarfibrilláció vagy a készülékhiba miatt. Másrészt a tünetmentes és minden szempontból jól működő készülékkel és telemonitorozással rendelkező páciens tervezett kontrollidőpontját akár 6 hónappal is meg lehet hosszabbítani. A rendszer a beültetett készülékek által végzett diagnosztikai algoritmusok révén a készülék fizikai paramétereit, a kezelés hatékonyságát, a beteg napi fizikai aktivitását is követi, tárolja, és a kommunikátoregységgel egy védett szerverre képes azokat automatikusan vagy az ápolt által továbbítani.

ICD-vel csökkenthető a hirtelen szívhalál

A szívritmuszavar (aritmia) a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység működészavara, ami miatt a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver. A lassú szívveréssel járó, keringési elégtelenséghez vezető ritmuszavarok kezelésében az 1960-as évek óta alkalmazzuk a pacemakerbeültetést. A szív mechanikai működését, normális összehúzódását gátló szapora kamrai ritmuszavaroknak és a következményes hirtelen szívhalálnak korszerű, első vonalbeli kezelési, illetve megelőzési eszköze az implantálható cardioverter defibrillátor, mely az 1980-as évektől hozzáférhető. Számos multicentrikus, randomizált vizsgálat bizonyította, hogy az ICD a hirtelen szívhalál kockázatát és mortalitását a farmakológiai kezeléssel szemben szignifikáns módon csökkenti. Ez lényeges szempont, hisz a nyugat-európai országokban észlelt esetekhez hasonlóan az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság közel 0,1 százaléka esik áldozatául a hirtelen szívhalálnak.A beteget kezelő szakorvos az életet potenciálisan veszélyeztető eltérések esetén e-mail, fax vagy SMS formájában is azonnali jelzést kap. Emellett az orvos az azonosító és jelszó birtokában a szerveren keresztül kapott információk, szükség esetén telefonos kapcsolat alapján képes dönteni a személyes kontrollvizsgálat szükségességéről. A rendszerek biztonsági funkciói 100 százalékos adathitelességet biztosítanak, kizárva az adatok megváltozásának, elferdítésének lehetőségét a továbbítás során. Szinte valós idejű kontrollt tesz lehetővé például a Home Monitoring rendszer, a kezelőorvos számára kevesebb mint 2 perc alatt elérhetővé válnak a küldött adatok. Ez utóbbi gyors beavatkozást tesz lehetővé, nem csak a következő személyes kontroll során derül fény a ritmuszavarra. A magyarországi gyakorlatban a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjában végzett felmérés alapján a telekardiológiai utánkövetést kapó pacemakeres betegek egyértelműen biztonságosabbnak érezték az utánkövetésüket, emellett kényelmesebbé vált a kontroll a ritkábban szükséges személyes ambuláns megjelenés miatt, míg az orvos-páciens kapcsolat nem szenvedett csorbát. A rendszer hazai finanszírozási lehetőségeiről még folynak a tárgyalások, jelenleg a készülékgyártók biztosítják a betegek és a beültetést végző centrumok számára a lehetőséget.

Dr. Zima Endre

A szerzők: dr. Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának adjunktusa, Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense, Malbaski Nikoletta egészségügyi közgazdász