 |
A sulfanylureák forgalomba kerülése, majd második generációs képviselőinek megjelenése az 1960-as évek elején jelentős előrelépést hozott a 2-es típusú cukorbetegség vércukorcsökkentő kezelésében. Az inzulinelválasztást serkentő újabb gyógyszercsoport, az incretin mechanizmusú dipeptidil peptidáz-4 gátlók megjelenése mára e készítmények alkalmazását kissé visszaszorította. Ám a sulfanylurea receptor felfedezése, majd az ennek nyomán kialakult differenciált kezelés koncepciója újra árnyaltabbá tette a terápiában betöltött szerepüket. E koncepcióban meghatározó szerepet betöltő vegyület, a gliclazid kifejlesztésében − miként a tiazidszerű vizelethajtók új tagja, az indapamid létrejöttében is − a magyar kutató, Beregi László kulcsszerepet vállalt.
Beregi László 1919 márciusában született Magyarországon. Grenoble-ban végezte mérnöki tanulmányait, majd idehaza tevékenykedett. 1956 végén elhagyta az országot, és Franciaországban a Servier gyár munkatársa lett. Részt vett 1960-ban a suresnes-i Servier kutatóintézet alapításában, a kémiai osztály vezetői posztját töltötte be 1984 márciusában bekövetkezett nyugdíjazásáig.
A magyar tudós egy kutatásorientált nemzetközi gyógyszergyár kutatási tevékenységében vállalt meghatározó szerepet. Negyven szabadalom kötődik a nevéhez, olyan gyógyszereké, melyek alapvetően megváltoztatták a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kezelését, új irányt adtak a betegek ellátásában, amit azóta is használnak szerte a világon.
Magyar–francia kapcsolat
E hónap elején fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Philippe Setát, a világon 20 ezer dolgozót foglalkoztató Servier független gyógyszeripari csoport nemzetközi vezetőjét és Michel Eschenbrennert, a Servier Hungaria vezérigazgatóját az Országházban. A vállalat 20 éve vesz részt a magyar gyógyszerfejlesztésben, kutatásai évente 500 magyar egészségügyi szakember itthon tartásához járulnak hozzá.A tudós alapkutatásokat folytatott. Bár farmakofórokat (szterikus és elektrokémiai tulajdonságok alapján meghatározott, a hatásért felelősnek tartott molekularészeket) kombinált, a létrejövő molekulákat mégsem mint kisebb részek összességét, hanem mint új egységet kezelte. A gliclazid esetében e szemlélet vezette az azabicycloalkyl urea származékok felfedezéséhez s annak felismeréséhez, hogy e vegyületek a vérlemezkék összecsapódását gátló tulajdonsággal rendelkeznek. Ma már ismert, hogy e sajátosságok a gliclazid egyedi, úgynevezett nem receptoriális előnyeit képezik.
Jelentős kutatásokat folytatott a fluortartalmú készítmények hatástani sajátosságaival kapcsolatban is, és metánszulfonamid-származékok vizsgálata kapcsán, több mint 15 évvel a COX-2 gátlók megjelenése előtt, javasolta gyulladásgátlóként való felhasználhatóságuk vizsgálatát.
Beregi László anyavállalatának elkötelezettségét a magyar kutatók szakértelme iránt jól mutatja hazai jelenlétének 20 éve. A Budapestről irányított regionális szintű nemzetközi terápiás kutatóközpont mellett 2008-ban a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézet létrehozásával elsősorban az anyagcsere- és a daganatos betegségek kezelésének fejlesztésével foglalkozó kutatóközpont is létesült.
A helyszínt 140 ország közül választották ki, hasonló a csoporton belül csak Franciaországban működik. Az intézetben magas tudományos fokozattal rendelkező magyar kutatók dolgoznak, köztük többen külföldről tértek haza. Jó érzés tudni, hogy egy világszerte megbecsült, nagynevű gyógyszergyár termékeiben, a korábban ekként még nem gyógyítható betegségek ellenszereinek megtalálásában a magyar kutatók munkássága is a láncszemek fontos eleme volt és az napjainkban is.
 |