Halálos éjszakai fények

BIOLÓGIAI RITMUS
Nógrádi Tóth Erzsébet
2013-02-28 14:10
Jogszabály védi már nálunk is az embereket a különféle daganatok és a depresszió kialakulásában is szerepet játszó fölösleges éjszakai fénytől. Az égbolt mesterséges hiánya káros élettani és környezeti hatást fejt ki az élővilágra. Egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását és a depressziót az embert éjszaka érő fénnyel. Orvosok, csillagászok és más tudományágak képviselői támogatták az olaszok kezdeményezését, hogy az ENSZ nyilvánítsa az éjszakai égbolt látványát az Antarktiszhoz hasonlóan az emberiség kulturális örökségévé. Hazánk e tekintetben élenjáró lett, hiszen már fél éve életbe lépett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, amely kimondja, hogy védeni kell a természetet, az embereket a fényszennyezéstől.

A depresszió visszavezethető az eltolódott, mesterségesen kialakított biológiai ritmusra, ennek egyik komponense a fény-sötétség váltakozás szabályozó hatása.

A jogszabály megalkotói szerint főként a kék színű fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja a melatonin hormon termelődését. Pedig ennek a hormonnak több ráktípusra közvetlenül tumorgátló hatása van, határozott az immunrendszer-erősítő és igen erős az antioxidáns szerepe. Az új szabályozás fényszennyezőnek minősít minden olyan mesterséges, zavaró fényt, amely a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít. Ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését, káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív következményeket is.

Kutatások szerint a fényszennyeződésnek szerepe lehet a mell-, a prosztata- és a vastagbélrák kialakulásában. Vizsgálatok mutattak rá, hogy a depresszió 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkentést okozó kór lesz a világon, és tény az is, hogy az öngyilkosságok 80 százalékának hátterében ez áll.

A WHO ajánlása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)ajánlása szerint tilos az öngyilkosság módját, helyszínét, lehetséges okát bemutatni a médiákban, vagy az eseményről jól látható helyen beszámolni az újságokban – hangzott el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége egészségügyi szakosztályának múlt heti rendezvényén. Például egy nyolcvanas évekbeli ausztriai kezdeményezés révén a média négy évig nem számolt be a metróban történt öngyilkosságokról, ennek hatására 70 százalékkal csökkent az ilyen esetek száma.
„A fényszennyeződésnek jelentős szerepe van a depressziós betegségek kialakulásában, de egyéb genetikai és életmódbeli okokkal is számolni kell” – állítja Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke. „A depresszióhoz vezető egymásra épülő folyamatok alapvető tényezője ugyanis az emberek biológiai ritmusának felborulása. A ritmus genetikailag meghatározott, a genetikai óra külső időtagoló tényezők általi összehangolása. Ilyen a fény-sötétség ritmusa, az étkezések, a testmozgás, a társas kapcsolatok rendszeressége. A fényszennyezés és a fényhiány egyaránt káros” – tette hozzá.

Sajnos a fejlett világ döbbenetes fényszennyezést zúdít az emberekre. A világűrből készített felvételek azt mutatják, hogy Európa, Észak-Amerika, Japán és Kína partvidéke fényárban úszik, a föld többi részén alig pislog fény, Afrika és Ázsia szíve teljesen sötét.

Dédapáink a körülöttük lévő természet ritmusában, kiegyensúlyozottabb életet éltek. Ezt nehéz megoldani a mai világban, pedig megérné. De nem szabad elhessegetni a gondot, a depresszió nem bélyeg, azt a szakorvos döntése alapján megfelelő terápiával, gyógyszer segítségével kezelni lehet.