A létszámleépítés mértékéről a február 11-én hétfőn megtartott szenátusi ülésen úgy határozott a harminc fős testület: a Corvinuson intézményi szinten 15 százalékos költségcsökkentést kell végrehajtani, „az egyes szervezeti egységek tekintetében differenciáltan", figyelembe véve a 2012-ben tett takarékossági intézkedéseket.

A rektor felkérte a gazdasági igazgatót, hogy február 28-ai határidővel „az elhatározott létszámcsökkentésnek megfelelően", saját szervezeti egységére lebontott részletes javaslatot készítsen annak átszervezésére. Ezzel párhuzamosan, szintén február 28-áig a rektor javaslatot tesz a központi szervezeti egységek átszervezésére.

Az egyetem vezetője szintén utasításban rendelte el a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött valamennyi közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését és nyugdíjazását. Ez az egyetem oktatóinak krémjét eltávolító határozat a törvényben rögzített kormányzati szándéknak felel meg. Rostoványi Zsolt egyetemi vezetőként fenntartja a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulás jogát, amelyet személyre szóló javaslattal a minisztériumba kell továbbítani, s a tárcavezető engedélyezi.

A nyugdíjazás és a továbbfoglalkoztatásról szóló döntés határideje folyamatos. A Figyelő Online úgy tudja, maguk az érintettek sem tudják, milyen módon fejezhetik be a megkezdett félévet, de azzal számolnak, hogy a hosszú felmentési idő elegendő lesz a megkezdett szemeszterek lezárására. Az intézmény jövője, az oktatás színvonala szempontjából aggasztó, hogy a legnagyobb tudású, legtöbb tapasztalattal rendelkező oktatók kerülnek ki a rendszerből. Többen úgy vélik: az egyetemi forrás-elvonás, majd annak következtében az idősebb, tapasztalt oktatók eltávolítása annak a deklarált kormányzati célnak az eszköze, hogy a vezető értelmiségiek körében elitváltást hajtsanak végre. Így kívánnak megszabadulni a kormányzat tevékenységével szemben leginkább kritikusnak vélt vezető értelmiségiektől. Hasonló folyamat történik most az egyetemeken, mint a kormányváltás után elsőként az államigazgatásban, az állami tulajdonú cégeknél, majd a bírákkal, az orvosokkal, a kulturális élet szereplőivel.

Az Oktatói Hálózat (OHA) úgy értelmezi az utasítást: most 15 százalékos egyetemi szintű költségcsökkentést hajtanak végre (erről a szenátus már döntött), egy későbbi időpontban pedig további 10 százalékos kiadáscsökkentésről van szó. A 15 százalékos általános kiadás-csökkentés mellett az egyetemnek nincs fedezete a foglalkoztatottak alkalmazására a jelenlegi létszámon. Deák Dániel, a Corvinus egyetem nemzetközi adójoggal foglalkozó egyetemi tanára, az OHA képviselője elmondta: teljes a bizonytalanság a felsőoktatási intézményben. „Alapvető tévedés, hogy az egyetemnek elöl kell járnia az öncsonkításban" - állítja, és hangsúlyozza: súlyos hiba, hogy a rektori konferencia nem tudott egységesen fellépni az egyetemeket érintő kormányzati megszorításokkal szemben. „Nem lenne szabad hagyni, hogy leszalámizzanak bennünket" - szögezi le Deák Dániel, utalva az ELTÉ-n folyamatban lévő, oktatókat is érintő leépítésre is.

Annyi bizonyos, hogy az ortodox közgazdaságtani kézikönyvek válság idejére azt tanácsolják: az oktatásba kell fektetni az ország szabad forrásait, így lehet megteremteni a kilábalás, a gazdasági növekedés feltételeit. Jelenleg nehéz költségvetési kényszerből eredő pénzmegtakarításként értelmezni azt, ami az egyetemeken zajlik, mert akkor nem kapna jelentős összeget az új Közszolgálati Egyetem, nem beszélve a kormányzati stadion-építési tervekről. Nem lehet egyetemi reformként sem értelmezni a történteket, mert akkor a gyenge teljesítményt nyújtó intézményeket szüntetnék meg, nem az ország elit egyetemein zajlana a legképzettebb oktatók elbocsátása.